Újra fellángolt a vita az új hominida kialakulásáról

Az első ausztrálok hobbitok lehettek?

2003-ban egy női csontvázat (koponyát, alsó állkapcsot és több fogat) találtak legalább hét másik egyedtől származó fogak és csontok társaságában az indonéz Flores-sziget Liang Bua barlangjában, amelyek legalább 18 ezer évvel ezelőtt élt, egy méter magas emberféléktől származnak. A kutatók által barlangja után LB1-nek elnevezett, majd a Nature-ben megjelent cikk hatására a Gyűrűk Ura-eposz után hobbit névre keresztelt törpealkatú hominidát az emberi alkalmazkodás eddigi legszélsőségesebb példájaként tartják számon.

Mike Morwood vitát gerjeszt

Az ásatást végző Mike Morwood ausztrál régész nemrég egyik nyilvános előadásán fejtette ki: az általuk új fajként azonosított Homo floresiensis az ausztrál őslakos közösségek előtt, vagyis 60 ezer évvel ezelőtt elérhették Ausztráliát. A szakmai köröket azóta is megosztó kérdésre nincs megnyugtató válasz. Korántsem egyértelmű, hogyan utaztak az apró termetű, a modern ember agytérfogatának csupán egyharmadával rendelkező emberefélék Ausztráliába, s vajon milyen nyomokat hagyhattak maguk után, amikor a prehistorikus időkből is alig akad értékelhető lelet Ausztráliában. Egy biztos: az ausztrál régészcsapattól hamarosan megtagadták az ásatások jogát a Liang Bua barlangnál.

Az LB1 maradványait megszerző Teuku Jacob, a yogyakarta-i Gajah Mada Egyetem kutatója szerint a Homo floresiensis voltaképpen egy deformált emberi lény. Az indonéz paleoantropológus további ásatásokkal kívánja alátámasztani, hogy a Homo floresiensis a sokkal korábban (kb. 1,6 millió évvel ezelőttől) a közeli Jáva szigetén élt Homo erectus leszármazottja.

Robert Martin, a chicagoi Field Museum szakértője szerint viszont az LB1 csimpánzhoz hasonló agytérfogata alapján nem sorolható a Homo erectushoz, túl kicsi ahhoz, hogy törpe hominida legyen. A csontok mellett talált kőeszközöket az élőlény nem tudta volna elkészíteni: "Az LB1 kicsi agymérete sehogy sem fér össze a modern ember (Homo sapiens) által használt szofisztikált kőeszközökkel" - nyilatkozta a BBC-nek.  A kutató szerint a maradványok egy számos okra visszavezethető, kis fejkörfogattal járó fejlődési zavar jellegzetes tünetét (microcephália) mutatják.

Dean Falk, a Florida Állami Egyetem kutatója szerint az LB1 őse valóban nem a felegyenesedett ember, hanem a Homo habilis vagy az Australopithecus lehetett.

Chris Stringer, a brit természettudományi Múzeum munkatársa szerint pedig nem a modern ember patológikus egyedéről van szó: "Ez egy primitív emberi lény lehet, amely különbözik minden eddigi változattól." A kutató szerint az LB1 leletanyaga 70 ezer évestől a 12 ezer évesig terjed. Nem egy adott időben élt individumról van tehát szó, hanem egy jelentős időtávlatban értelmezhető morfológiai folyamatról.