Tévésorozat készült a bennünk élő mítoszokról

2006. március 17. 10:00

URL: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=12914

A PAX televízió nyolc részes ismeretterjesztő filmsorozatot készített a világ közös mítoszairól, rítusairól, szimbólumairól és az élet értelméről öt kontinensen át, a teremtéstől a világ végéig.

Archetípusok és mítoszok: kulcs az ember megértéséhez

Mítosz vagy tudatalatti:
Oidipusz és a szfinx

A bennünk élő mítosz a világ mitológiai, vallási és kulturális rendszereiben megjelenő közös motívumokon keresztül kíván átfogó és összefüggő képet nyújtani a mitológiai rendszerek belső történetének alakulásáról, az ember mitológiához fűződő viszonyáról, a mítoszok és a ma mindennapjaink részét képező tevékenységek kapcsolatáról, valamint a mítoszok manapság elfeledett szerepéről. Nyolc részben, a mitológia időrendje szerint követik végig a világ és az emberiség történetét, ahogy azt a mitológiák és az archaikus kultúrák hagyományai elmesélik, a teremtésmítoszoktól kezdve, az aranykoron és a szakralitástól fokozatosan eltávolodó korokon át a világvége mítoszokig.

A műsorban gyakran előfordul a kelta, az egyiptomi, a sumer-akkád, az indiai, és a zsidó kultúrkör, többször szerepelnek skandináv, germán, ausztrál, amerikai, magyar, kínai, tibeti, és finn példák, és említésre kerülnek olyan kultúrák is, mint a japán, afrikai, görög, iráni, horvát, szlogák, román, orosz, vogul, szamojéd, hanti, illetve további kisebb ázsiai népek kultúrái.

A közel harminc szakértő bevonásával készült műsornak a világ minden táján, minden emberi korszakban megtalálható hasonló nagy mitológiai témák adják az alapszerkezetét, ugyanakkor nem arra törekszik, hogy egy egységes vagy homogén "világmitológia" létét sugallja. Épp ellenkezőleg: a sorozat az egyes témák különböző vetületeit, változatait és a különböző időkben és kulturákban való megjelenésük közti különbségeket is be kívánja mutatni, a közös témákat összekötő kapocsként használva.

A sorozat célja ily módon az, hogy az archetípusok és mítoszok kapcsolatain és különbségein keresztül rávilágítson, hogy a mítosz jóval több, mint régmúlt korok meséje: kulcs az ember lényegének megértéséhez, és módszer a mai kor embere számára, hogy segítségével újra utat találjon az elveszettnek hitt szentség felé.

A műsorban megszólaló szakértők:

Bernáth István irodalomtörténész, Dr. Borsányi László antropológus, Dr. Csányi Vilmos etológus, Csörgő Zoltán hagyománykutató, Falvay Károly néprajzkutató, Gervai Miklós András mozgásterapeuta, Gulyás Anna antropológus, Gulyás Péter Pál őshagyomány-kutató, Jelen János Délkelet-Ázsia szakértő, Dr. Kalla Gábor régész, assziriológus, Kovács Gábor művészettörténész, Köves Slomó vezető rabbi - Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Dr. Meggyesi Tamás építész, Mireisz László buddhista filozófus, Dr. Moskovszky Éva játéktörténész, Dr. Nagy István egyiptológus, Paulinyi Tamás tudatkutató, Dr. Pócs Éva néprajzkutató, Sári László orientalista, Dr. Steiger Kornél filozófiatörténész, Szathmári Botond vallásfilozófus, orientalista, Tar Ildikó, szimbológus, Dr. Voigt Vilmos néprajzkutató, Vörös Ákos szellemi tanító.

Vetítik:

2006. március 17-től péntekenként 19.00-tól a PAX televízió műsorán
Ismétlés az adást követő szombaton 9.00-tól és vasárnap 14.00-tól

A teremtéstől a világ végéig: a műsor részeinek témái

1. A teremtés

Bevezetés: A mitológiai motívumok, alakok közti összefüggések és ennek okai. A világkeletkezés alapműködése. A sötétség és a víz szerepe a bibliai teremtésben. Az ősdomb és az ősvíz egyiptomban. A káosz értelme. Az ősmadár és az őstojás szimbólumai a finn Kalevalában. Teremtés istenharcokkal a görög és a sumer-akkád kultúrában. Az ősóriás szétdarabolása a skandináv és a kínai teremtésben. A tejtenger köpülése Indiában.

Az ember föld alól való felemelkedésének mítoszai az amerikai indián kultúráknál. Az ember teremtésének változatai Mezopotámiában, Kínában és a Bibliában.

Platón Atlantisz-történetének gyökerei: a boldogok szigete a görög mitológiában. A sziget szimbóluma a mitológiai történetekben. Az aranykor jellemzői Egyiptomban. Az Édenkert fizikai és szellemi tere a Bibliában.


2. Aranykor és vízözön

Az aranykor vége: az isteni és emberi világ kettéválása, az emberi élet megrövidülése. Az istenek kivonulása az egyiptomi és kelta mitológiában. A világkötél elszakadása a tibeti bón-hitben. Az aranykori állapot elvesztésének pszichológiai párhuzama. Az aranykor vége: az idő elindulása.

Prométheusz története

A vízözön a sumer és a hindu mitológiában. A bárka szimbóluma. Isten és ember kapcsolata a vízözön előtt és után a Bibliában. A tűzözön a vogul hősénekben. Az özönvíz, mint a megtisztulás és az újjászületés képe. Az új világrend kialakulása: a történelem kezdetei.


3. A világ


Az aranykor egységének szétválása. Az Egy kibomlása a számkja-filozófiában. A kettősség: a férfi és a nő (a kínai yin-yang szimbólum, az indiai lótusz és az androgün ember), a bal és a jobb minőségei. Hármasság: a hold fázisai, Brighid istennő és a kelta hármas tér. A világ hármas felosztása. A világ középpontjai: A világköldök, a világhegy, a világoszlop és a világfa. A szakrális tér. A világ erővonalai (Kína, Ausztrália).


4. A kapcsolat


Az ember kapcsolattartása az égi szférával. A mítosz és a rítus összefüggései. A szertartás értelme (amerikai őslakosok, perzsa, tibeti, buddhista kultúrák). A jóslás (paleolitikus gyökerek; Mezopotámia), az orákulum és a véletlen. A játék (mezolitikum; görög, iráni példák). A beavatás. A kapcsolattartó személy, funkciója és feladatai: Ázsia, Ausztrália, Amerika. A totem. Az áldozat.


5. A hős


A hős szerepe és funkciója. A hős születése (Romolus és Remus, Cu Chulainn, Fehérlófia). A hős útja: az apa keresése, a beavatás (Afrika), az alvilágjárás (Aeneas). A női segítők és a női hősök (Kína). A fegyverek és csodás eszközök megszerzése (Don Quixote, Robinson, Cu Chulainn). A hőstett: a keleti hős kételye (Ardzsuna), a kis és a nagy hőstett (Gilgames), a kísértés (Buddha). A hős halála. A mítikus hős deszakralizálódása. "A hős útja"-motívum fennmaradása.


6. A lények


Az archaikus világokat benépesítő lények. A tündér megjelenési formái a kelta, balkáni, kínai gyűjtésekben. A tündér és az angyal kapcsolata. A sárkány nyugaton és keleten. A sellő, az egyszarvú, a kentaur, és a főnix. A lidérc a magyar mitológiában.


7. Az idő


A mai lineáris időfelfogással szembeni régi ciklikus szemlélet megjelenése az évkörben (magyar, kelta és sumer ünnepek; élet és halál azonossága) és az emberi életben: a reinkarnáció (hindu, buddhista). A világ pusztulása (skandináv, maja) - vagy mégsem? A körkörösség értelme.


8. A körön túl


Mi valójában az ember és az élet célja a mitológiák szerint? A szentséghez és önmagunkhoz való visszatalálás lehetőségei. A hermetika tanai: asztrológia, alkímia, mágia. A kabbala, a jóga és a tantra eredeti elképzelései. A megvilágosodás. A relatív világ. Mi az, amit ma tudunk az emberről (tudatkutatás és parapszichológia)? Mi a mítosz?