65 éve lett öngyilkos Teleki Pál

Hatvanöt éve, 1941. április 3-án lett öngyilkos Teleki Pál gróf földrajztudós, politikus, miniszterelnök.

A földrajztudós politikus

1879. november 1-jén született Budapesten, erdélyi nagybirtokos családban. Jogot végzett Budapesten, de geológiát és földrajzot is hallgatott, majd 1903-ban gyakornok lett a földrajzi tanszéken. 1904-ben Szatmár megyei szolgabíró, majd évekig alkotmánypárti képviselő, 1909-1913 közt a Földrajzi Intézet igazgatója volt, 1913-ban az Akadémia tagjának választották. Tanulmányutat tett Európában, Amerikában, Észak-Afrikában, a Turáni Társaság elnökeként a keletkutatást a balkáni magyar gazdasági expanzió szolgálatába állította. Az első világháborúban főhadnagyként szolgált a szerb és az olasz fronton.

1919-ben részt vett a tanácskormány ellen szerveződő bécsi Antibolsevista Comitéban (ABC), majd Károlyi Gyula szegedi ellenkormányában. A Békeelőkészítő Iroda egyik vezetőjeként 1920-ban a trianoni békét aláíró küldöttség tagja volt, de alapos néprajzi térképeivel sem tudta elérni, hogy az etnikai elvet figyelembe vegyék.

1920 áprilisától külügyminiszter, majd 1920 júliusától 1921 áprilisáig kormányfő volt. Ratifikáltatta a trianoni békét, visszaszorította a különítményeket, megvalósított egy kisebb földreformot, ugyanakkor bevezette Európa első "faji" jogszabályát, a zsidók egyetemi felvételét szűkítő numerus clausust; tisztségéről az első királypuccsban való részvétele miatt mondott le. Ezután az egyetemen tanított, célja a revízió tudományos megalapozása volt, a természet- és gazdaságföldrajzi tényezőket is fontosnak tartotta a nemzetiségi kérdés mellett. Politikai szervezetek vezetője, magyar és külföldi tudományos társaságok tagja, az Interparlamentáris Unió elnöke, a magyar cserkészmozgalom vezetője, képviselő, 1924-ben a Népszövetség iraki-török határbizottságának tagja volt.

Teleki irányította az elszakadt területek magyar nagybirtokosainak érdekvédelmét, s részese volt az 1925-ös frankhamisítási botránynak. 1927-ben a Párizs-környéki békék felülvizsgálatát sürgetve megalapította a Magyar Revíziós Ligát, de hamar felismerte a hitleri birodalom veszélyeit, s fellépett befolyásának növekedése ellen. A külföldi Collegium Hungaricumok vezetője, az elitképzés irányítója volt, 1938-ban létrehozta a Magyar Táj- és Népkutató Intézetet.

`A nemzet érzi és mi odadobtuk becsületét`

1938. májustól Imrédy Béla kormányában vallás- és közoktatásügyi miniszter, a felvidéki visszacsatolás előkészítője, majd 1939. februárban ismét kormányfő lett. Csatlakozott az Antikomintern paktumhoz, kiléptette az országot a Népszövetségből, s csapataival megszállta Kárpátalját. 1939 májusában kihirdette a második zsidótörvényt, amely a zsidókat másodrendű állampolgárrá fokozta le, s megindult a harmadik, a vegyes házasság ellen irányuló törvény előkészítése is.

Teleki Pál beszédet mond, 1940

A német-lengyel háború idején "fegyveres semlegességi álláspontról" hárította el a német kérelmet a csapatok átszállítására, befogadott 200 ezer lengyel menekültet és nyugatra segítette egy részüket. Védte a Horthy-rendszert a német beavatkozás és a szélsőjobb ellen, betiltotta Szálasi pártját, de elfojtotta a baloldal mozgalmait is. A Német Birodalom katonai sikerei, az olasz háborús részvétel miatt mind több gazdasági, politikai, katonai engedményt tett a németek javára. Tudta, hogy Észak-Erdély visszacsatolásáért fizetnie kell: német "tancsapatokat" engedett át Románia felé, s aláírta a német-olasz-japán háromhatalmi egyezményt.

1940 végén örökbarátsági szerződést kötött Jugoszláviával, ám a márciusi belgrádi náciellenes fordulat miatt ez az ország lett Hitler következő célpontja. Amikor Hitler területi revíziót ajánlott fel a magyar együttműködésért, Teleki azt javasolta, hogy a hadműveletben csak akkor vegyenek részt, ha Jugoszlávia már felbomlott. A brit kormány azonban jelezte: a részvételt háborús oknak tartják. Nem maradván választása, Teleki április 3-án éjjel Budapesten főbe lőtte magát - akárcsak felmenője, Teleki László 1860-ban. Horthynak címzett levelében lemondott, ha tette nem sikerülne s így írt: "Szószegők lettünk - gyávaságból - az (...) örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk - mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz (...) Hullarablók leszünk. A legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok."

Teleki öngyilkosságát követően sok mendemonda kapott lábra, többen úgy vélték és vélik, hogy a németek gyilkolták meg. Ellentmondásos személyisége napjainkban is megosztja a társadalmat. Szobra ügyében a közelmúltban vita bontakozott ki, melynek eredményeképpen az emlékművet nem Budapesten, hanem Balatonbogláron, a lengyel menekültek városában állították fel.

(Múlt-kor/MTI Panoráma - Sajtóadatbank)