A brit kormány hazudott 1956-ban
Egy BBC által nemrég napvilágra hozott jelentésből kiderült, hogy a brit kormány évtizedeken át hazudott egy háborús hős eltűnésével kapcsolatban: Lionel Crabb búvárparancsnok kormányzati utasításra kémkedett a szovjetek ellen, amikor Hruscsov a szigetországba látogatott.
Békaember az Ordzsonikidze alatt
1956. április 18-án az angliai Portsmouth kikötőjébe érkezett a szovjet Ordzsonikidze cirkáló, fedélzetén Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkárral, aki diplomáciai látogatásra jött a szigetországba. A hidegháború csúcsán az eseményt mindkét oldalról rendkívüli biztonsági intézkedések előzték meg, a titkosszolgálatok ádáz harcot folytattak egymás ellen. Ezt a csatát azonban nem a felszínen, hanem a kikötő komor vizében vívták meg, és ekkor tűnt el Lionel Crabb. Bevetés előtt - Ismerje meg Ön is a jelentést!
Az ismert búvárparancsnokot Angliában nemzeti hősként tisztelték, II. világháborús érdemeit többek között György Medállal is elismerték. (Híres akcióit, a máltai és livornói aknatisztításokat mutatja be az 1958-ban készült háborús eposz, a "Csendes ellenség" című film.) Nem csoda hát, ha eltűnése a hazain kívül a nemzetközi érdeklődést is felkeltette. A korabeli sajtó kémbotrányként aposztrofálta az esetet, az angol közvélemény pedig magyarázatot várt a kormánytól.
Az Admiralitás hivatalos nyilatkozata szerint Crabb egy aknakísérleti munka közben vesztette életét néhány mérföldre Portsmouth vizeitől, az MI6 (a brit titkosszolgálat) pedig tagadta, hogy bármi köze lenne a tengerészet legendás parancsnokához. A szovjetek erre válaszként kiadtak egy nyilatkozatot, mely szerint az Ordzsonikidze legénysége az eltűnés időpontjában egy békaembert látott felmerülni a cirkáló közelében. A nehéz helyzetbe került kormány ezután súlyos kommunikációs hibát követett el, amikor azt a kevéssé hihető állítást közölte, miszerint Crabb hivatalos felhatalmazás nélkül, saját szakállára vizsgálódott a szovjet hajó körül.
Eltussolták a hiányosságokat
A jelentést a kabinettitkár, Sir Edward Bridges készítette az akkori brit miniszterelnök személyes utasítására. Anthony Eden - azután, hogy Hruscsov érkezése előtt betiltotta a titkos akciókat - elsősorban arra akart választ kapni, hogy miért csak 15 nappal később szerzett tudomást az ügyről és annak katasztrofális végkimeneteléről.
Mint az az anyagból kiderül, a késedelemért két minisztériumi államtitkár volt a felelős, akik nem merték tájékoztatni feletteseiket. De nem csak az államapparátus hibázott, hanem a titkosszolgálat akciója is átgondolatlan volt, nagyfokú hiányosságok mutatkoztak a kidolgozásban. Amikor észlelték a parancsnok eltűnését, a lelepleződéstől tartva nem indítottak utána átfogó keresést. A jelentést olvasva Crabb családja felháborodásának adott hangot: "Felettesei felelőtlenül és kőszívűen viselkedtek. Feláldozták, sorsára hagyták, ami szerintem iszonyú azok után, amit a hazájáért tett" - mondta Lomond Handley, az egyik rokon. Számára az fáj a legjobban, hogy évtizedeken keresztül hazudtak a háborús hősről.
Az iratból kiderült igazság azonban továbbra is felemás, még mindig nem tisztázott, hogy pontosan mi is történt 1956. április 19-én Lionel Crabb-bel élete utolsó bevetésén. Sidney Knowles nemrég azt nyilatkozta, hogy a holttest "megfelelő" azonosításakor parancsot teljesített, de valójában sohasem volt biztos benne, hogy néhai kollégáját találták meg. Ahhoz, hogy többet tudjunk meg a békaember eltűnéséről, szükség lenne az üggyel foglalkozó, azonban mindmáig titkosított szovjet aktákra is.
