Bulgária is megnyitja a kommunista éra levéltárait
2006. december 19. 11:45
A bolgár törvényhozók december 6-án elfogadták azt a régóta halogatott törvényt, amely lehetővé teszi a volt kommunista titkosszolgálat archívumainak megnyitását.
Korábban
Az új törvény értelmében - amelynek az elfogadására a kommunista rendszer összeomlása után 17 évvel került sor - nyilvánosságra kerülnek az előző rendszerben titkos ügynökként dolgozó közszereplők, azaz a politikusok, magas rendű tisztviselők, bírók, egyházi személyek és újságírók adatai. A kutatók azt remélik, hogy a titkos dokumentumok információt nyújtanak a II. János Pál pápa ellen 1981-ben elkövetett merényletkísérlet hátteréről, valamint Georgi Markov, a BBC bulgáriai adásvezetője, londoni meggyilkolásának körülményeiről. A törvény azonban csupán az iratok nyilvánosságát írja elő, de nem tartalmaz szankciókat a korábbi ügynökökkel szemben.
Az eredeti törvénytervezethez képest a törvényhozók nem engedélyezték azoknak a dokumentumoknak a nyilvánosságra hozatalát, amelyek "negatívan befolyásolnák Bulgária nemzetközi kapcsolatait, illetve esetleges életveszélyt jelentenének bármely személynek". A törvényhozók szerint a még ma is a titkosszolgálatnál dolgozók védelmét érintő módosítást "kikényszerítették", így 114-en szavaztak a módosítás mellett, 44-en ellene és egy szavazó tartózkodott. "A nyomás az Állami Titkosszolgálat részéről igen nagy volt, de a módosítás csak néhány tucat embert érint, és szükséges volt a nemzetbiztonság védelme érdekében" - nyilatkozta Nyikolaj Svinarov, a kormányzó koalíció egyik tagja.
A módosítás miatt több civil szervezet is tiltakozott. "Olyan dokumentumok maradnak titkosítottak, amelyek feltárnák a mai politikai elit valódi múltját"- mondta Georgi Lozanov, a "Tiszta hangok" elnevezésű civil kezdeményezés vezetője, aki a titkosítás teljes feloldását szorgalmazta.
A dokumentumokat még ma is a bolgár Állami Titkosszolgálat felügyeli, az egykor igen nagy hatalommal bíró állambiztonsági szolgálat és a katonai titkosszolgálat titkos ügyiratainak nagyobb része azonban hozzáférhetővé válik. A titkos dokumentumok kezelésére egy kilenctagú testületet neveztek ki, amelynek tagjait a parlament öt évre választja. A törvény Georgi Parvanov elnök aláírásával válik hatályossá, az viszont még bizonytalan, hogy az első testület mikor tudja elkezdeni a munkát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
- Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
- Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
- Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
- A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget
- Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap