Kiskorúak a középkorban

Az akkori idők döbbenetes sajátossága, hogy eltűrték a gyermekgyilkosságokat. Igaz, napjainkhoz hasonlóan bűncselekménynek minősítették, de balesetnek álcázva mégis gyakran előfordult. A gyermekek `természetes` halállal megfulladtak a szülők ágyában, ahol rendszerint aludtak.

Egész egyszerűen nem tettek semmit a megmentésükért. A gyermek élete ugyanolyan közömbös volt a felnőttek számára, mint napjainkban sokak szemében a meg nem született magzat élete. A középkori társadalomban ugyanis túl rövid időre korlátozódott és túlságosan jelentéktelen volt a gyermekkor ahhoz, hogy bevésődhetett volna az emberek tudatába, és különleges figyelmet igényelhetett volna. A gyermekkor ugyanis csak az első néhány életévre terjedt ki. Addig tekintették gyermeknek a kicsinyeket, amíg nem tudtak önállóan megélni.

Környezetének jóindulatú, de felületes érzelmei vették körül: mulattak rajta, vagy úgy kényeztették, mint egy kis állatot, de senki sem csinált gondot magának abból, ha a gyermeke meghalt. Hamarosan egy másik jövevény foglalta el a helyét. Ha sikerült életben maradnia, mihelyt fizikailag megerősödött, átmenet nélkül a felnőttek közé sorolták. Bár maga a felnőttek társadalma is meglehetősen gyerekes volt. Nem volt például nagy különbség a gyermekek és a felnőttek játékai között. A felnőttek éppúgy bújócskáztak, fogócskáztak, ahogyan a gyermekek részt vettek a szerencsejátékokban, még akkor is, ha pénzben játszottak.

"Még mindig bölcsőben aludt, amikor már tollaslabdát játszott a felnőttekkel" - írja Heroard a kis XIII. Lajosról. A trónörökös babákkal játszott, és egyidejuleg a nyíllövést gyakorolta, kártyázott, sakkozott, számos társasjátékban is részt vett... s szinte észrevétlenül zajlott le az átmenet a felnőttkorba: valamivel több baba a hetedik életév előtt és valamivel több vadászat, lovaglás, fegyver, színház a hetedik születésnapja után. Nyolcéves korában például nyert egy szerencsejátékon, amelyben egész vagyonok cseréltek gazdát.

A cikk teljes terjedelmében a 2006. évfolyam októberi számában olvasható!