2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

85 éve zajlott le a második királypuccs

2006. október 20. 10:15

Nyolcvanöt éve, 1921. október 20-án kísérelte meg immár fegyveres erővel IV. Károly király a magyar trón visszaszerzését, ekkor zajlott le a második királypuccs.

A kudarcba fulladt húsvéti puccs

Az első világháború végén összeomlott a vesztes Osztrák-Magyar Monarchia, az 1916-ban megkoronázott Habsburg IV. Károly (I. Károly néven osztrák császár) 1918. november 11-én felfüggesztette osztrák császári, majd 13-án magyar királyi jogainak gyakorlását. Károly nyilatkozatában lemondott a részvételről a magyar ügyekben és előre elismerte a döntést az új magyarországi államformáról. 1918. november 16-án a királyságot a `független és önálló népköztársaság` váltotta fel, majd 1919. március 21-én deklarálták az augusztus 1-jéig létező Tanácsköztársaság megalakulását.

Károly koronázása

A Kommün leverése után az ellenforradalmi rendszer nemzetgyűlése 1920. február 27-én elfogadta az 1920. I. törvénycikket "az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről". A jogszabály hatályon kívül helyezte a forradalmak intézkedéseit és az államfői teendők ideiglenes ellátására bevezette a kormányzó intézményét. A tisztségre március 1-jén Horthy Miklóst választották meg, létrejött a király nélküli királyság.

IV. Károly nem tett le szándékáról, hogy visszatérjen a trónra: ehhez a jogalapot a lemondó nyilatkozat formulájában találták meg, amely nem terjedt ki az uralkodói mivoltáról történő lemondásra. Itthon erős volt a legitimista párt, amelynek a szabad királyválasztók mellett karlista áramlata is volt, ők kifejezetten "a törvényes király" (azaz Károly) visszatéréstől várták a történelmi revízió megvalósulását. Az utódállamok és az antant nagyhatalmak természetesen ellenezték a Habsburg restaurációt, maga a kormányzó pedig ugyan korábban legitimistának tűnt, de új tisztségében már óvakodott az egyértelmű állásfoglalástól.

A király visszatér

Károly végül cselekvésre szánta el magát: svájci száműzetéséből 1921. március 26-án hamis útlevéllel és álöltözetben Magyarországra érkezett. (Útját hallgatólagosan támogatta Briand francia kormányfő és a Vatikán, és megakadályozására nem tett semmit az angol diplomácia sem.) Szombathelyen Teleki Pál miniszterelnökkel, majd másnap Budapesten Horthy kormányzóval találkozott, de órák alatt kiderült, hogy a restaurációnak semmi esélye. Az antant-hatalmak figyelmeztették Horthyt, hogy "nem tolerálják Károly visszatérését", a szomszédos államok pedig a tiltakozás mellett részleges mozgósítást rendeltek el. (Mivel az exkirály nem írta alá a trianoni békét, uralkodói és öröklési jogokat támaszthatott volna az 1914-ben Magyarországhoz tartozó területekre.)

Április 3-án a nagyhatalmak közös jegyzékben szögezték le: nem tűrik el a Habsburgok restaurációját, s hamarosan az országon belül is Károllyal szemben lépett fel a hadsereg, a kisgazdapárt és az antant támogatását élvező Horthy. Károly engedett a nyomásnak, április 6-án elhagyta Magyarországot: véget ért az első, ún. húsvéti királypuccs. Az események nyomán kiéleződött Horthy és Teleki kormányfő viszonya, ez utóbbi egy héttel később benyújtotta lemondását.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár