Az elektrotechnika atyja: 190 éve született Werner von Siemens
2006. december 13. 15:00
URL: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=15820&pIdx=1
Százhúsz éve, 1816. december 13-án született a Hannover közeli Lenthében Ernst Werner Siemens német feltaláló, az elektrotechnika atyja, a nevét viselő vállalat megalapítója.
Inspiráló börtönévek
Összesen tizennégyen voltak testvérek, ő negyedikként érkezett a családba. Rajta kívül két fivére, az Angliában a Siemens-Martin acélgyártási eljárás kidolgozásával ismertté vált Carl Wilhelm, illetve August Friedrich szerzett magának nevet, fő tevékenységük a nagy hőfokú olvasztókemencék és a tüzeléstechnika korszerűsítése volt.A család a jobb megélhetés reményében 1823-ban költözött Lübeck környékére, ahol az apa egy uradalmat irányított. Wernert eleinte otthon tanították, a polgári iskola után magántanítója volt, s középiskolai tanulmányait Lübeckben fejezte be. Érettségi vizsgát azonban nem tett - ő ugyan szívesen tanult volna tovább, de a szülők pénzügyi helyzete miatt nem lehetett mérnök. Helyzete még kilátástalanabbá vált azt követően, hogy egy éven belül mindkét szülője meghalt, így legidősebb fiúként neki kellett gondoskodnia testvéreiről.
|
A fiatal tüzér |
Valószínűleg ma szegényebbek lennénk pár telefonnal, mosógéppel és hűtőszekrénnyel, ha Siemens párbajban való segédkezésért nem kerül börtönbe. Büntetése alatt ugyanis laboratóriummá alakította börtöncelláját, s ekkor kezdtek körvonalazódni grandiózus találmányainak ötletei is. 1842-es szabadulása után visszatért a hadsereg kötelékeibe, de keresetét találmányai áruba bocsátásával próbálta kiegészíteni. Kidolgozott egy új eljárást a gőzgépek működésének szabályozására, egy új présgépet a műkő előállítására, valamint egy új nyomdai eljárást, s idővel felmerült benne a távíró-vezeték tökéletesítésének ötlete (ami arra szolgált, hogy levelezni tudjon fivérével, Wilhelmmel).
Egy ezüst kiskanál és az egyenáram segítségével dolgozta ki a galván-technikát, amelynek szabadalmát egy ékszerésznek adta el, a pénzből Angliába küldte öccsét tanulni. 1846-ban fejlesztette ki az önműködő árammegszakító telegráfot, majd később még tovább tökéletesítette a vezetékeket a szigetelt kábelek gyártásával.
Távíró és villamos
A sikereken felbuzdulva társával, Johann Georg Halskéval 1847-ben megalapították a Simens Ú Halske Távíró Társaságot, a mai vállalatbirodalom elődjét. A társaság már kezdettől fogva számolatlanul kapta a megrendeléseket a vezetékek kiépítésére.A nemcsak kiváló elmével, hanem jó üzleti érzékkel is megáldott Siemens meg akarta vetni lábát külföldön is, a konszern első külhoni irodája Wilhelm öccse révén Londonban nyílt meg. Hamarosan távíró vezetékek lepték el az egész világot, a vállalat tengerentúl is terjeszkedett. Halske viszont nem pártolta a kockázatos beruházásokat, így Siemens két fivérével 1865-ben új vállalatot alapított Siemens Brothers & Co. néven. Egyik grandiózus munkájuk a 11 ezer kilométer hosszú, Londont Teheránnal és Kalkuttával összekötő indo-európai vezeték kiépítése volt, a munkálatok három éven át tartottak.
A nevével fémjelzett konszern 1887-ben jelent meg Magyarországon, ekkor alakult meg az első Siemens és Halske Berlin-Budapest vegyes vállalat. Ez a cég építette meg a nagykörúton az első villamosvonalat, majd 1896-ban a nevezetes millenniumi földalattit. Ezt követően a II. világháború végéig még számos Siemens cég létesült, főként a villamos és gyógytechnikai iparban.
Werner Siemens kétszer házasodott meg, első feleségétől (aki 1865-ben halt meg) négy gyermeke született. 1869-ben nősült meg újra, egy távoli unokatestvérét vette el, akitől még egy fia, a vállalatot továbbvivő Carl-Friedrich született. Siemens életműve elismeréseként 1888-ban nemesi címet kapott. A szociális érzékenységéről is híressé vált feltaláló, aki mindig igyekezett megfelelően gondoskodni munkásairól, 76 éves korában, 1892. december 6-án halt meg Berlinben. Neve és öröksége ma is él, a Siemensnek a világ 198 országában mintegy 400 ezer munkavállalója van.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Pietsch Judit, Sajtóadatbank)