Továbbra is titkosak Pinochet CIA-aktái

A chilei diktátor halála után az egykori rezsim áldozatai a még mindig titkosan kezelt és Pinochettel kapcsolatos CIA-akták feloldását követelik Washingtontól.

Félelmetes cinizmussal kezelték

1976. szeptember 21-én a washingtoni Embassy Row-n egy autóba helyezett bomba megölte Augusto Pinochet chilei diktátor egyik legszókimondóbb kritikusát. Orlando Leteiler és amerikai asszisztensét a Fehér Háztól alig három kilométerre gyilkolták meg. Az eset rávilágított arra, amit Nixon elnök, Henry Kissinger külügyminiszter és a CIA vezetői igyekeztek eltitkolni: az Egyesült Államok támogatást nyújtott azoknak a katonai diktatúráknak, amelyek ezrek haláláért felelősek a saját országukban.

Ami Letelier autójából megmaradt

Pinochet tavaly decemberi halálával Letelier egykori munkahelyének vezetői hivatalos levélben kérték Alberto Gonsalestől, az Egyesült Államok legfőbb államügyészétől a további információk kiadását. 1998-ban ugyanis a Clinton kormányzat már 16 ezer, Chilére vonatkozó iratot hozott nyilvánosságra, de akkor visszatartották a Letelier elleni merényletet, a tanúvallomásokat és a nyomozást tartalmazó dokumentumokat. "Mivel a legfőbb gyanúsított már meghalt, nincs ok, hogy az iratokat továbbra is titokban tartsák"- állítja Sarah Anderson a Politikatudományok Intézetének munkatársa.

Az iratokat kikérőket erősíti Manuel Contreras a chilei hírszerző szolgálat volt vezetője is, aki a merényletért hét évet töltött egy chilei börtönben. Contreras már korábban is azt állította, hogy közvetlenül Pinochettől kapta a parancsokat. "A Letelier elleni merényletről szóló dokumentumok leleplező információkat tartalmazhatnak az amerikai kormány és Pinochet diktatúrája közötti kapcsolatról. Ez azonban nem korlátozhatja azt a jogot, hogy az emberek megismerhessék történelmüket, és az áldozatok családja vigaszra leljen"- mondja Anderson.

A kongresszusi vizsgálatok, a CIA beszámolói és a már nyilvánosságra hozott dokumentumok sok mindent elárulnak a Pinochet és az Egyesült Államok kapcsolatáról. Az amerikai vezetésnek készült iratokban olvasható, hogy Chilében a diktátor ellenfelei ezreit kínoztatta és gyilkoltatta meg. Peter Kornbluh, az iratok szakértője szerint a Kissinger találkozóiról készült másolatok "megdöbbentő képet festenek arról, milyen közönnyel viseltettek az amerikai politikusok a szörnyűségekkel szemben."

Kissinger 1975-ös találkozóján Chile nagykövetével épp azzal tréfálkozott, hogy az Egyesült Államok vezetőinek az emberi jogok megsértésére vonatkozó megállapításai csupán "foglalkozási ártalomnak" tekintendők. Amikor pedig Kissinger 1976 júniusában személyesen találkozott Pinochettel, finoman megkérte a tábornokot, hogy engedjen szabadon néhány bebörtönzöttet, miközben igyekezett biztosítani őt arról, hogy "mi tulajdonképpen szimpatizálunk azzal, ami itt folyik."

Amerikai támogatás titokban

Kornbluh véleménye szerint ennek ellenére sok Chilére vonatkozó CIA-aktát még most sem fognak nyilvánosságra hozni. Ilyenek a Santiago és Washington közötti táviratok, a Contreras amerikai látogatásáról készült beszámoló, és a röviddel Pinochet államcsínye után meggyilkolt Charles Hormanról szóló irategyüttes. Az összes akta titkosításának feloldása valószínűleg rámutatna arra, miként segítette az Egyesült Államok közvetett és közvetlen módon Pinochet hatalmának megszilárdulását annak ellenére, hogy tudott az erőszakos cselekményekről.

Akik még halálában is támogatják

A már ismertté vált iratok alapján állítható, hogy az Egyesült Államok közvetlenül nem vett részt az 1973. szeptember 11-én végrehajtott katonai puccsban, amely megdöntötte Salvador Allende hatalmát. A CIA azonban tudott az akcióról, és Nixon és Kissinger közvetlen parancsára már korábban is bátorította a puccskísérleteket. Egy 2000-ben nyilvánosságra hozott CIA jelentésben az áll, hogy "az ügynökség tudott a katonai összeesküvésről, hírszerzési kapcsolatban állt néhány puccsistával, és - mivel a CIA nem ellenezte a hatalomátvételt és 1970-ben már bátorított egy ilyen államcsínyt - úgy tűnt, hogy jóváhagyja azt."

Olvasson bele az egykori dokumentumokba!

1970-ben Thomas Karamessines a CIA igazgatóhelyettese titkos táviratban továbbította Kissinger utasításait Henry Heckshernek, a CIA santiagói központja vezetőjének: "Politikánk továbbra is az, hogy Allende hatalmának egy puccsal véget kell vetni, és az amerikai támogatásnak titokban kell maradni."

Richard Helms, a CIA akkori igazgatója egy feljegyzésben azt írta, hogy Nixon elnök meg akarta szabadítani Chilét a kommunizmustól, ezért azt parancsolta, hogy kezdejenek titkos műveleteket az Allende által irányított Chile gazdaságának meggyengítésére. A CIA 1977-ig folyamatos kapcsolatban állt Contrerasszal, akit a diktatúra alatt elkövetett kínzásokkal és gyilkosságokkal vádoltak, de ez a kapcsolat "nem volt szívélyes és zavartalan."

Az emberi jogok durva megsértéséről szóló chilei hírek egy idő után azonban akkora felháborodást keltettek, hogy a Kongresszus 1976-ban, röviddel Kissinger és Pinochet találkozója után, betiltotta a fegyverkereskedelmet.

Ennek tükrében tehát csupán apró bocsánatkérésnek tűnhetett, amikor Colin Powell külügyminiszter 2004-ben a következőket mondta az Egyesült Államok Chilében játszott szerepéről: "Az amerikai történelem ezen részére nem vagyunk büszkék."