Ókori kincsek 21. századi tárlókban

Hamarosan új múzeumba költöznek az ókori Görögország és Egyiptom ritkaságai. Rövid összeállításunkban az új múzeumok legfőbb jellegzetességeit mutatjuk be.

Üvegpalota a Parthenon alatt

Ilyen lesz

Az 1865-74 között épült Akropolisz múzeum csak szobrokat és néhány kiásott tárgyat mutatott be. Az Akropolisz délkeleti lábánál fekvő épület terveit Panagész Kalkosz készítette. Athén Európa első kulturális fővárosaként 1987-ben helyezte világörökségi védelem alá az Akropoliszt.

Az új épület 140 millió euró (35 milliárd forint) költségből készül, a svájci születésű Bernard Tschumi tervei alapján. A földalatti üvegpalotás új múzeum lesz az első százmilliót is meghaladó görög kulturális beruházás. Az Akropolisztól alig 300 méterre több szinten fogadja majd a látogatókat, a legfelső emeleten készülő galéria pedig az üvegtetőn át az Akropoliszról látható Elgin-márványokat is hazavárja.

Belső tervek

Az építkezés története: Az 1990-es évek végén kiírt tervpályázat 12 döntőse közül 2002-ben választották ki a nyertest, majd megkezdődtek az építkezések, hogy a múzeum már a 2004-es olimpia idején is fogadhassa a látogatókat. A legelső feltárások leletgazdagsága a tervek módosításához vezetett, majd a beruházás pénzügyi okokból elhúzódott.

Régészeti jelentőség: Az ásatások felszínre hozták az i.e. 5 századtól az i. sz. 12. századig lakott terület teljes régészeti keresztmetszetét. A felfedezett romok - villák, műhelyek, fürdők, ciszternák és csatornahálózat - maradványai minden korábbi ásatásnál többet árulnak el az ókori demokrácia kialakulásáról. Volt olyan lelet - mint például a nemrég bemutatott szobrok - amelyeket már korábban megtaláltak, az érdeklődő közönség viszont most először láthatja. Az épület alatti kora középkori romok érintetlenek maradnak, és a múzeum aktuális tárlatának részét képezik.

A decemberi állapot

A múzeum koncepciója: A tervezők az épület megálmodásakor szerencsésen használták ki a már meglévő környezeti adottságokat. Az üvegfalú épület felkészülten áll a szélsőséges klíma és a komolyabb földrengések elébe. A múzeum tereinek játékos alapelemévé válik az épület minden apró zugába eljutó természetes fény. A megfelelő sötétítés egyébként elengedhetetlen a festmények és műtárgyak védelme miatt. A múzeum alsó szintjén ideiglenes kiállítótermeket rendeznek be, míg a trapezoid, kétszintű középső rész az archaikus korszaktól a római birodalom koráig mutatja be a régészeti leleteket. Külön szintet kapott az étterem és a multimédiás konferenciaterem, míg a múzeum tetején a Parthenon legértékesebb darabjai láthatók.

Mikortól látogatható: 2007 ősze

Befogadóképesség: Napi 10 ezer látogatót remélnek

Az élők és holtak mezsgyéjén

Ilyen lesz

A mostani Kairói Múzeum építése 1897-ben kezdődött Marcel Dourgnon tervei alapján, s az átadásra 1902. november 15-én került sor. A múzeumot 5000 műtárgyra tervezték.

Az új épület Kairó piramisai mellett és az utolsó megmaradt tó szomszédságában található El Fustat régészeti lelőhelyen épül. A gigantikus múzeum 350-500 millió dollárból (68-97 milliárd forint) egy ír tervezőcsoport építészeti elképzelései alapján, El Ghazzali Kosseiba egyiptomi építész és Arata Isozaki japán belsőépítész közreműködésével készül. A 117 hektáros alapterületű, piramisokhoz tájolt múzeum közel 100 ezer műtárgynak szolgál majd otthonául.

Belső tervek

Az építkezés története: A múzeum ötlete az 1970-es években született meg, a megépítésről 1982-ben határoztak. A terveket az 1980-as évek végén, majd 2000-ben felülvizsgálták, és mindkétszer teljesen újragondolták. Az alapkőletételre már 2002-ben sor került, a tényleges munkálatokat 2004. júniusában indították el. 2005 óta a finanszírozást japán bankok, illetve Tutanhamon amerikai turnéját finanszírozó amerikai pénzintézetek szolgáltatják. Az eredeti időzítés szerint a múzeum 2007-ben nyílt volna meg.

Régészeti jelentőség: El Fustatban meglehetősen sok ásatást folytattak, így várhatóan igazán nagy meglepetés már nem érheti a szakembereket. A beruházás volumene miatt azonban ez sem kizárható. A régészeti kiállítás attrakciója a soha nem látott kincsek, múmiák és ókori leletek egy térben történő bemutatása lesz. A legtöbb meglévő műtárgy ugyanis ma is külső raktárakban pihen - alapvetően tehát ezt a problémát igyekszik orvosolni az új épület.

Ide épül

A múzeum koncepciójának egyedisége: Az épület a sivatag és a termőföldek találkozópontjához épül, mely terület az ókori egyiptomiak szemében az élet és a halál találkozásának szimbóluma. Az új múzeum lesz az első, amelyet csak és kizárólag az egyiptomi kultúra bemutatására építenek, s az épület szívében felépítik Tutanhamon sírjának pontos másolatát is. A kiállítás az egyiptomi történelem és kultúra teljes spektrumát a látogatók elé tárja az őskortól egész napjainkig, s egyúttal sokrétű kulturális, oktatási és kutatási igényeket is kiszolgálni kíván. A komplexumban kap helyet a világ legnagyobb egyiptológiai könyvtára, adatbankja, és egy teljes médiaközpontot is felállítanak. Ez lesz az arab világ legnagyobb és legmodernebb múzeuma.

Mikortól látogatható: Legkorábban 2009-ben

Befogadóképesség: Évi 3 millió látogatót remélnek

Online extra: A múzeum teljes egészében felépül az interneten is, azaz még a takarítók szobája is bejárható lesz a virtuális térben, ahol egyedülálló tárlatokat ígérnek.