Nyomtatás képekkel
Nyomtatás képek nélkül

A magyar kabaré mestere: 115 éve született Nóti Károly

2007. február 1. 15:00

URL: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=16313

Száztizenöt éve, 1892. február 1-jén született Tasnádon Nóti Károly író, újságíró, a magyar kabaré klasszikusa.

Életre keltette a pesti bérházak világát

A zilahi gimnáziumban érettségizett, majd apja kívánságára a kolozsvári egyetemen tanult jogot. Rövid ideig vasúti tisztviselő volt, de huszonhat évesen búcsút mondott a hivatalnoki pályának és az aktatologatást újságírással cserélte föl. Nagyváradon dolgozott, később Kolozsvárott a Kis Újság munkatársa lett, tudósította az erdélyi magyar nyelvű lapokat Bukarestből, s közben írt verset, tárcát, novellát.

Első színpadi sikerét 1919-ben aratta A Lift című kupléjával, kabarészerzőként a budapesti Apolló kabaréban mutatkozott be. 1923-ban Budapesten telepedett le és a Magyar Hírlap munkatársa lett. Hamarosan teljesen felhagyott az újságírással és kizárólag színpadi megrendelésre írt. Tréfáit először a Színházi Élet közölte, s rövid időn belül a legnépszerűbb kabarészerzők közé emelkedett. Ami nem kis teljesítmény volt akkoriban, hiszen a budapesti vidám színpadok szerzői között olyan nevek szerepeltek, mint Karinthy, Kosztolányi, Heltai, Emőd Tamás, Zilahy Lajos, Szép Ernő.

(balról jobbra) Kellér Andor, Kardos Géza, Vadnay László, Kellér Dezső, Nóti Károly, Rejtő Jenő

Nóti a Salamon Béla vezette Terézkörúti Színpad házi szerzője lett, s hamarosan a teljes repertoárt az ő tollára építették (A csillár, A gőzliba, Fogyókúra, Víkend, A nagybácsi). Több mint százhatvan tréfát, jelenetet, dalt, témavariációt, villámtréfát írt. Műveinek légköre a pesti bérházak világát, kávéházak, panziók, és utcák atmoszféráját tükrözik, hősei középosztálybeli városlakók, akik a vígjátéki közegben, csavaros, frivol, és őszintétlenségen alapuló komikus helyzetekben, a hagyományos vígjátéki félreértések közepette csetlenek-botlanak. Előttünk áll a korabeli pesti polgár linkségével, anyagiasságával, érzelgősségével, csapodárságával, minden jó és rossz tulajdonságával.

Nótinak még az erőltetett helyzeteket is sikerült feledtetnie nyelvi bravúrjai révén. Sajátos technikája volt az egymás mellett elbeszélő, furcsa nevű figurák (Hosszú, Paladero, Sárkány, Jegenye, Kulhanek, Srég, Birherli) szerepeltetése, a nyelvi leleményekkel megfűszerezett visszakérdezés és félrehallásokon (rakéta-tapéta, sellő-süllő) alapuló párbeszéd. "Beszólásai" ("Lepsénynél még megvolt", "Régi motoros vagyok", "Kár a benzinért") mindennapi életünk részévé váltak anélkül, hogy tudnánk, kitől származnak.

Írásai a magyar nyelv adta lehetőségeket kiaknázó bravúros szójátékok, fordulatok, a magyar mentalitás komikus karikatúrái. Gondoljunk csak a Hacsek és Sajó jelenetekre, melyek szereplői eredetileg Vadnay László fejéből pattantak ki. A Lepsénynél még megvolt Salamon Béla felejthetetlen alakításával aratott hatalmas sikert, s a színész évtizedeken át remekelt a főnök feleségét elvesztő motorkerékpáros figurájával.

A Hyppolit születése

1931-ben ő jegyezte a Hyppolit a lakáj, mindezidáig a legsikeresebb magyar film forgatókönyvét, Amelyből nemzedékek egész sora tanulta meg, milyen is az igazi `magyar filmvígjáték`. Schneider Mátyás fuvarozó egyik napról a másikra feltör, gazdagságát azonban megkeseríti, hogy úrhatnám felesége egy grófi lakájt szerződtet. Ez volt Kabos Gyula első hangosfilmje, melyet Zágon István hasonló színdarabjából Nóti Károly vitt át filmre, a zenéjét pedig, Eisemann Mihály szerezte.

A Hyppolit forgatása

Nóti Károly elsőként ismerte fel a filmben rejlő lehetőségeket, a Hyppolit után nagyon sok eredeti komikus ötletben és eleven párbeszédben gazdag, pergő cselekményű, a színpadtechnika fölényes ismeretéről tanúskodó forgatókönyvet írt. Új dramaturgia megoldásait nagy érdeklődés fogadta, s a legkeresettebb film forgatókönyvírók egyike lett külföldön is. Három évig élt Berlinben, s az írásai alapján készült filmek hatalmas közönségsikert hoztak, s ezzel Nóti beírta magát a német filmgyártás történetébe. Párizsban, Prágában és Hollywoodban is szívesen látták, társszerzője volt az 1935-ben forgatott Top Hatnak (Frakkban és klakkban), amelyben Fred Astaire és Ginger Rogers remekelt.

Következő sikerei a Dunaparti randevú, a Három sárkány, a Maga lesz a férjem Ágay Irénnel, Kiss Manyival, Sulyok Máriával. Ezután következett a pékinasból lett dúsgazdag malomtulajdonos és lánya, Zsuzsa komikus története, Fizessen, nagysád! (Kabos Gyulával, Murányi Lilivel, Latabár Kálmánnal). 1939-ben a IV. törvénycikk megfosztotta a publikálás lehetőségétől, így 1944-ig írásait álnéven kellett elhelyeznie. Az ötletekből kifogyhatatlan író történelmi drámát írt Karády Katalin számára, akit az Erzsébet címszerepében ünnepelt a közönség.

Az első magyar színesfilm kísérlet is az ő forgatókönyvéből, Radványi Géza rendezésében készült Mikszáth Kálmán A beszélő köntös című műve alapján. Nóti az operett világában is otthonosan mozgott, 1948-ban nagy sikerrel mutatták be a Fővárosi Operettszínházban Latabár Kálmán, Somogyi Nusi és Gózon Gyula főszereplésével a Nyitott ablak című operettjét. Közvetlenül a halála előtt került a mozikba utolsó filmje a Fel a fejjel, melyben Gáspár Margit társszerzője volt.

1954. május 28-án bekövetkezett haláláig a szocialista kabarét is ellátta bohózataival és dramaturgiai segítségével, (többek között Kellér Dezső indulása körül is bábáskodott) bár sokszor illeték írásait a "polgári csökevény", "aszfalthumor" jelzőkkel. Nótit a politika egyáltalán nem érdekelte, "csak" szórakoztatni és nevettetni akart.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Weberné Zsikai Mária, Sajtóadatbank)