A lefejezett királynő: 420 éve halt meg Stuart Mária

Négyszázhúsz éve, 1587. február 8-án fejezték le Stuart Máriát, Skócia királynőjét, a világtörténelem egyik legismertebb és legtragikusabb sorsú nőalakját.

Korai évek a pompától a börtönig

V. Jakab skót király és francia felesége, Lotharingiai Mária egyetlen gyermeke 1542. december 8-án született, apja hat nappal később kolerában meghalt. Hogy elejét vegyék a trónra igényt tartó VIII. Henrik angol király (egyébként Mária nagybátyja) követelésének, a csecsemőt még aznap Skócia királynőjévé nyilvánították.

Henrik 1543 nyarán olyan szerződést erőltetett a skótokra, amely Máriát az ő Edward fiához adta volna, a skót parlament azonban nem akart a hagyományosan franciabarát külpolitikán változtatni és az év végén felbontotta az eljegyzést. Máriát kilenc hónaposan megkoronázták, s miután Henrik előbb megpróbálta elrabolni, majd egy hadjáratban vereséget mért a skótokra, az ötéves királynőt Franciaországba menekítették. Mária pompában töltötte éveit, kitűnt a vadászatban és a táncban, megtanult latinul, görögül, olaszul és spanyolul. Sudár (mintegy 180 cm magas) termetével, bronzvörös hajával, szépségével és műveltségével maga volt a reneszánsz nőideál. 1558-ban férjhez adták a dauphinhez, aki a következő évben II. Ferenc néven francia király, Mária pedig királyné lett.

Időközben az angol trónt Mária unokatestvére, VIII. Henrik lánya, Erzsébet foglalta el. Az öröklési sorrendben második Mária - Európa katolikus többségével együtt - nem ismerte el a protestáns királynőt, s magát tekintette legitim uralkodónak. Felvette az Anglia királynője címet, halálos ellenségévé téve unokatestvérét, a nagypolitika azonban ellene dolgozott. Franciaországban kitört a hugenotta lázadás, férje meghalt, a régensként kormányzó Medici Katalin pedig kiegyezett Angliával. Mária, akinek Skóciában régensként uralkodó anyja ugyanebben az időben hunyt el, nem ismerte el a szerződést és elhagyta Párizst.



A 18 éves királynőt teljes anarchia fogadta, a protestáns rendek gyanakvással tekintettek a bigott katolikus Máriára. Neki mégis sikerült úrrá lennie a nehézségeken, bár serege és jövedelme alig volt, alattvalói pedig mindig készen álltak az összeesküvésre. Mária 1565-ben férjhez ment Darnley lordjához, de a házasság boldogtalannak bizonyult, hiába született belőle egy fiú, Jakab. Kicsapongó és féltékeny ura Mária színe előtt gyilkolta meg annak titkárát, ráadásul a trónt is magának akarta megszerezni.

A királynő gondjait Bothwell earlje oldotta meg, aki 1567 februárjában eltette láb alól a kényelmetlenné vált férjet. Mária felbujtóként maga is gyanúba keveredett, a felháborodás még magasabbra csapott, amikor három hónap múlva férjhez ment Bothwellhez. Az okokat illetően csak találgatni lehet: vélhetőleg nem a szenvedély, hanem betegsége, elkeseredettsége vihette rá a lépésre, s szeretett volna egy erős férfit találni, akire támaszkodhat. Rosszul számított, mert harmadik esküvőjét a katolikus és a protestáns egyház is érvénytelennek nyilvánította, a rendek pedig fellázadtak. Máriát elfogták, lemondatták 13 hónapos fia javára, majd egy távoli szigeten bebörtönözték.

A mártírrá vált konspirátor

Mária egy év múlva megszökött, de a hívei által szervezett felkelés összeomlott, ő maga Angliába menekült. Itt cseberből vederbe, pontosabban fogságból fogságba került. Erzsébet ugyanis nem tudta és nem is akarta trónjára visszasegíteni `kedves testvérét`, külföldre sem engedhette, mert akkor a franciák kezére játszik, de szabad mozgást sem biztosíthatott neki, nehogy a katolikus ellenzék élére álljon.

A kivégzés

A rabság évtizedei alatt Mária szépsége elfogyott, alakja megtört, vigaszt csak a vallás, a kézimunka és kedvenc madarai jelentettek számára. Előbb kérvények, majd összeesküvés révén próbált szabadulni, de a konspirációt leleplezték és "koncepciós per" indult ellene. A szuverén ország királynőjét angol bíróság előtt, angol törvények alapján ítélték halálra úgy, hogy az ítélet már a per kezdete előtt készen állt. Erzsébet csak hosszas halogatás után engedélyezte a kivégzést, s később felháborodással ítélte el a koronatanács túlbuzgó, "tudtán kívül" eljáró tagjait. Megjegyzendő, hogy az ítélet ellen Mária fia, Stuart Jakab sem tiltakozott, aki anyjához nem kötődött, viszont régóta vágyott az angol trónra.

A 44 éves Mária nagy méltósággal, fekete-vörös ruhában (a katolikus egyházban a mártíromság hagyományos színeiben) hajtotta nyakát 1587. február 8-án a bárd alá. A bakónak csak harmadszorra sikerült a fejet a törzstől elválasztania, a súlyos sebektől vérző Mária az első két csapás után még élt. Egy elterjedt és valószínűleg igaz legenda szerint Mária parókát viselt, így amikor a hóhér felemelte fejét, hogy felmutassa azt, csak a paróka maradt kezében, a fej a földre esett.

A királynő sírja

Erzsébet mindenáron el akarta kerülni, hogy ereklyék maradjanak, ezért a kivégzésnél használt tárgyakat és Mária tárgyainak java részét elégették. A bebalzsamozott tetem egy évig maradt a kivégzés helyén, Fotheringay kastélyában, majd a peterborough-i katedrálisban temették el, innen fia, I. Jakab fáklyás menetben vitette a westminsteri apátságba, ahol azóta is Erzsébet mellett pihen.

Stuart Mária romantikus és tragikus figurája megosztotta a kortársakat és megosztja az utókort is. Egyesek férfifaló, gátlástalan csábítót, mások szende gyermekkirálynőt, a nagypolitika ártatlan áldozatát látják benne. Szépsége és tragikus sorsa azóta is foglalkoztatja a történetírókat és művészeket. A híres nők közül talán ő a legtöbb film és irodalmi alkotás hőse, Friedrich Schiller drámát, Stefan Zweig regényt írt róla. Már 1895-ben fekete-fehér rövid némafilm készült róla, talán a leghíresebb filmet 1971-ben forgatták Vanessa Redgrave-vel a címszerepben, Erzsébetet Glenda Jackson alakította. A legújabb alkotást várhatóan jövőre mutatják be, a főhősnőt ezúttal Scarlett Johansson személyesíti meg.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)