Az utolsó keményvonalas: 65 éves Kim Dzsong Il

2007. február 16. 17:00

URL: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=16451&pIdx=1

Február 16-án tölti be hatvanötödik életévét Kim Dzsong Il, a kommunista Észak-Korea vezére, aki 1994 óta áll országa élén.

Homályos múlt a kedves vezető mögött

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elzártsága miatt a "szeretett vezér" életéről is vajmi keveset tudni, a külvilág leginkább a dél-koreai titkosszolgálatok, és az északra bejutó segélyszervezetek képviselőinek információira támaszkodik.

Kim Dzsong Il hivatalos életrajza szerint 1942. február 16-án született a Koreai-félsziget északi részén található Paektu-hegynél. Korabeli szovjet források szerint azonban Habarovszk városának közelében látta meg a napvilágot, ahol apja, a későbbi "szeretett és tisztelt nagy vezér" Kim Ir Szen századosként szolgált egy koreai és kínai menekültekből álló hadegységben. Valószínűleg születési évét is kozmetikázták, hogy apja harmincéves korára essen (aminek a koreai kultúrában nagy jelentősége van). A hivatalos életrajz kitér rá, hogy Kim Dzsong Il születését egy fecske jósolta meg, s világra jövetelekor kettős szivárvány és egy új csillag jelent meg az égen.

Kim Ir Szen - avagy Jurij Irszenovics Kim, ahogy a Szovjetunióban töltött évek alatt nevezték -, a második világháború végén visszatért Phenjanba. A család egy japán tisztviselő kertes, medencés villájába költözött be, Kim Dzsong Il fivére ebbe a medencébe fulladt bele 1948-ban, egy évvel később terhes anyja is meghalt. Kim tanulmányait nagy valószínűséggel a baráti Kínában végezte, ahová apja még a koreai háború idején küldte (hivatalos életrajza szerint Phenjanban, a párthivatalnokok gyerekeinek fenntartott intézményben végzett).

Az egyetemet 1964-ben politikai gazdaságtan szakon végezte, diplomájának 1964-es átvételekor a legmagasabb akadémiai kitüntetésben részesült. Kim megtanult angolul is, egyes források szerint Dom Mintoff egykori máltai kormányfő vendégeként több nyarat is eltöltött a földközi-tengeri szigeten, hogy fejlessze angol tudását.


Propaganda mindenek felett

Karrierje nem lehetett kérdéses, mert apja, Kim Ir Szen ekkorra megszilárdította hatalmát. Fia rakétagyorsasággal emelkedett a pártapparátusban. Huszonhat évesen a Koreai Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, nem sokkal később már a párt propagandáért felelős igazgatója lett. Mindeközben Kim Ir Szen újra megnősült, és mivel második házasságából is született egy fia, egyre többször merült fel az utódlás kérdése. Kim Ir Szen egyszerű eljárást választott: fiait a viszálykodás elkerülése érdekében elválasztotta, Kim Pjong Il 1988 óta külföldön - jelenleg Lengyelországban - nagykövet, Kim Dzsong Il pedig otthon jutott egyre magasabb politikai pozíciókba.

Apja nyomdokaiba lépve növekvő befolyásra tett szert, a nyolcvanas években már gyakorlatilag ő uralta a pártot; volt kulturális miniszter és irányította a Dél-Korea elleni párttevékenységet. Egyre gyakrabban emlegették "kedves vezetőként", majd "páratlan hazafiként, a nemzet atyjaként", "győzhetetlen és vasakaratú parancsnokként, páratlan legendás hősként", újabban "a XXI. század dicsőségének" - a magasztaló jelzők kifogyhatatlanok.

A dinasztikus kommunizmus nyomorgó országa

Kimet 1991 decemberében nevezték ki a hadsereg főparancsnokának, ami - lévén hogy az észak-koreai rendszer alapja a hadsereg - rendkívül fontos lépés volt az utódlás biztosításának szempontjából. Kim Ir Szen 1994. július 8-án bekövetkezett halála után nem volt kérdés, ki veszi át az ország vezetését - Kim Ir Szen azonban holtában is elnök maradt, a pozíciót inkább megszüntették, semmint, hogy új ember töltse be azt. Így Kim Dzsong Il hivatalosan csak 1997-től tekinthető Észak-Korea vezérének, amikor is megszerezte a Koreai Munkáspárt főtitkári posztját és a Nemzeti Védelmi Bizottság elnöki székét. Így Észak-Korea lett az egyetlen kommunista állam, ahol apáról fiúra szállt a hatalom.


Ahogy South Park látni szeretné: a diktátor az Amerika-kommandóban

Az ország helyzete azonban nem lett jobb, a hadi fejlesztések az állam összes bevételét felemésztik, miközben évek óta éhínség és szegénység tombol. Észak-Korea egyetlen kereskedelmi partnere a "vörös kapitalista" Kína, a két ország közötti kereskedelem évente 1,39 milliárd dollárt tesz ki. Észak-Korea újabban a nukleáris kártya kijátszásával kísérletezik, tavaly októberben kísérleti atomrobbantást hajtott végre, s atomlétesítményeinek bezárásáért cserébe gazdasági segélyt és előnyöket követel.

Kim Dzsong Il ugyan a világ egyik legszegényebb országa élén áll, ahol az egy főre jutó kereset évi 900 dollár, de nem veti meg a luxust. A mindössze 160 cm magas "Szeretett Vezér" gyakran hord magas sarkú cipőt, odavan a homárért, a kaviárért és a szivarokért. Nagyon szereti a filmeket (kedvencei a Bond- és a Rambo-filmek), és az amerikai női focibajnokságot. Kedveli a jó borokat és a Hennessy konyakot, amelyből évi 700 ezer dollár értékben vásárol.



Bízvást zokon is vette, hogy az ENSZ BT az észak-koreai atomrobbantás után betiltotta a luxusáruk Észak-Koreába irányuló exportját, így tiltólistára kerültek az ékszerek, édességek, luxusautók, jachtok és plazmatévék. A szankciók azonban inkább jelképesek, mert az észak-koreai elit kínai bevásárló-turizmus révén szerzi be a szocialista életmódba kevéssé illő termékeket.

A Kim Dzsong Il magánéletéről szóló hírek is ellentmondanak egymásnak: első felesége (ha valóban elvette feleségül) egy színésznő volt, akitől legidősebb fia, és egyik lehetséges örököse, Kim Dzsong Nam született (aki rengeteg fejfájást okozott apjának, és jelenleg Makaón dőzsöl). A hírek szerint összesen háromszor nősült, 1974-ben lánya, 1981-ben még egy fia született, aki ma a másik lehetséges örökös-jelölt. A dél-koreai szolgálatok szerint különböző kapcsolataiból összesen még nyolc gyereke van.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Pietsch Judit, Sajtóadatbank)