Nőügy miatt mosott be Márqueznek írótársa

2007. március 13.-Múlt-kor

Nem szakmai féltékenység, nem politikai nézetkülönbség, hanem "nőügy" volt Gabriel García Márquez és Mario Varga Llosa több mint 30 évvel ezelőtti szakításának oka.

A vigasztalásnak nem volt határa

A latin-amerikai irodalom két óriása közti kapcsolat megromlása közismert volt, de ezt részben írói rivalizálásnak, és nem utolsó sorban politikai okoknak tulajdonították. Az 1970-es években ugyanis Márquez egyre inkább "balra ment" és nem rejtette véka alá lelkesedését Fidel Castro kubai rendszere iránt, míg Llosa a liberális jobboldal képviselőjévé vált, később ilyen platformon szállt versenybe Peru köztársasági elnöki tisztségéért is.

A Nobel-díjas kolumbiai író nemrég tartott 80-ik születésnapja kapcsán aztán napvilágra került a mexikói La Jornada című lapban Márquez 1976 februárjában készült fotója, amely a Száz év magány szerzőjét bal szeme szeme alatt hatalmas monoklival, sérült orral ábrázolja. A képet a ma Mexikóban élő kolumbiai fotós, Rodrigo Moya készítette, Márquez külön kérésére, aki mindenáron meg akarta örökíttetni a Llosával való incidenst.

Mercedes Barcha, "Gabo" felesége a lapnak a monokli igazi történetét is felelevenítette. Akkoriban Márquezék és Llosáék egyaránt Barcelonában éltek, és a perui író egyszer csak otthagyta családját egy svéd fotómodell kedvéért. Asszonya, Patrícia ezekben a hónapokban gyakran megfordult Márquezéknél, akik gyámolították és tanácsokkal látták el őt. Amikor aztán Llosa hazatért a "kalandból", felesége elmesélte ezeket az összejöveteleket, és utalásokat tett arra, hogy távollétében barátja nem csupán szavakkal vigasztalta őt.

Nem sokkal később Márquez hivatalos volt Llosáékhoz egy házi vetítésre, és nagy volt a meglepetése, hogy ölelésre tárt karjára Mario egy hatalmas jobbegyenessel padlóra küldte őt. A sokkos állapotba került, vérző Márquezt végül Mercedes és néhány jóbarát hazavitte, és otthon látták el sérülését, mert nem akartak egy kórházi kezeléssel hírverést csinálni az afférnak.

A fotó mostani nyilvánosságra kerülése azzal is magyarázható, hogy a két nagy író kibékülőben van egymással. Ennek legékesebb bizonyítéka, hogy a Száz év magány új, a regény megjelenése 40. évfordulójára készülő kiadásához Mario Vargas Llosa írt előszót - olvasható a La Repubblica című olasz napilapban.

(Múlt-kor/MTI)