Nyomtatás képekkel
Nyomtatás képek nélkül

Kisztori: 50 éve alakult a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség

2007. március 21. 12:30

URL: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=16887

1957. március 21-én alakult meg a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, az állampárt, az MSZMP ifjúsági szervezete.

1956 kísértett az alakulás felett

A KISZ a DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) utódjaként, a kommunista párt irányítása alatt álló országos, egységes és egyetlen ifjúsági tömegszervezetként alakult meg 1957. március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján, a Köztársaság téren, az Erkel Színházban. Felállítása a szovjet típusú politikai intézményrendszer restaurálásának fontos eleme volt. Ezt mutatja, hogy már az Ideiglenes Intéző Bizottság 1956. december 5-i ülésén is napirendre került a megszervezése, de akkor még nem találták alkalmasnak a helyzetet.

A DISZ tagjai Sztálinváros építésénél

Az MSZMP IKB aztán 1957. február 26-án határozott a szervezet felállításáról. Földes László vezetésével bizottságot jelöltek ki, amelynek feladata a hasonló szovjet szervezet, a Komszomol vezetőivel történő konzultálás volt a KISZ megszervezéséről. A magyarok és a szovjetek abban mindannyian egyetértettek, hogy a KISZ-t még március 15-e előtt meg kell alakítani. A körültekintő előkészítést az indokolta, hogy 1956-ban a fiatalok meghatározó szerepet játszottak a forradalom mindegyik fázisában.

Egységbe forraszt a KISZ
Fel, kommunista ifjú sereg,
Hajnal vezesse léptedet!
Higgy elveidben, jó karodban bízz,
Melletted elvtárs a KISZ.

Úgy indulunk, mint zúgó vihar,
És úgy áradunk, mint a dal.
Édes hazánkért, a forradalmi pártért
A néppel tűzön-vízen át.

Jöjj, ifjú társam, munkára fel!
Rólunk a Hanság énekel
Nem gyűr le minket sem a tűz, se víz,
Egységbe forraszt a KISZ.

Úgy indulunk, mint zúgó vihar,
És úgy áradunk, mint a dal.
Édes hazánkért, a forradalmi pártért
A néppel tűzön-vízen át.
A KISZ megalakításakor még több ifjúsági szervezet (Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség - MAFISZ, Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége - EPOSZ, Diákszövetség, Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szervezete - MEFESZ, Magyar Őrszem Csapatok Szövetsége stb.) működött. Ezeket többségében 1957 első felében felszámolták: kimondták a tevékenységük beszüntetését, önfeloszlatásukat. A többiek a KISZ részévé nyilvánítva magukat adták fel önállóságukat.

1957 nyarán az új szervezet létszáma már meghaladta a 130 ezret, míg a későbbi években, szervezettségének teljes kiépülésekor a taglétszám tartósan 900 ezer fő körül volt. A KISZ szervezésének kezdeti szakasza az első országos értekezlettel, 1957. október 25-27. között zárult le, ahol a párt ifjúsági és egyben országos tömegszervezetként, a kommunista párt korábbi ifjúsági szervezeteinek (KIMSZ, MADISZ, SZIT, MINSZ és DISZ) utódjaként határozta meg önmagát.

A '60-as évek első felében az ifjúság mozgósítására és az "új nemzedékek társadalomba való beilleszkedésének feladataira helyezték a hangsúlyt" - írta Iván Géza az Online Pedagógiai Lexikonban. A KISZ ekkor szervezett akciói (az évekig tartó lecsapolási munkálatok a Hanságban, az építőtáborok, fásítások, különböző látványos vetélkedők és versenyek, védnökségvállalások stb.) alkalmanként a közösségi együttlét és cselekvés élményének nyújtására is alkalmasnak bizonyultak az ifjúság különböző csoportjai számára.

Pest és Nógrád megyei középiskolások érkezése
a KISZ Rózsa Ferenc építőtáborába

A Kádár-rendszer egyébként már kisgyermekkortól gondjaiba vette a fiatalokat és a mozgalmi élet szépségeivel töltötte ki szabadidejüket. A kisdobos, majd az úttörő fokozat után a középfokú tanulmányok megkezdésétől automatikusan következett a KISZ, s a jelképes tagsági díj befizetésével megváltott tagságot közvetlen előnyökre lehetett konvertálni: például a továbbtanulásnál, a munkahelyi érvényesülésben, a karrierlehetőségekben. A KISZ-es építőtáborokban a nyári szünidő gazdaságilag is hasznos eltöltése nyílt lehetőség.

Kik azok az ifjúgárdisták?
Az Ifjú Gárda eredetileg a KISZ rendezvényeit biztosító rendezőgárdából kialakított, hazafias-honvédelmi nevelést erősítő szervezet volt, a KISZ teljes politikai irányításával. Szervezete, alapvetően középiskolákra, munkahelykre alapozott. Nagyon kevés területi alegység működött. Szervezeti felépítése katonai volt, raj-szakasz-század-zászlóalj. Parancsnoki állománya a megyei szinttől hivatásos katonatisztekből szerveződött. Így biztosított volt a szervezet betagosíthatósága a katonai hierarchiába. A fegyveres erők, testületek, rendészeti szervek utánpótlását is biztosította. Az ifjúgárdisták (fiúk és lányok) 14 éves kortól teljesítettek szolgálatot. A belépés önkéntes volt, de véleményezhette a felettes KISZ-bizottság. A gárdisták egyenruhát viseltek, mely országszerte egységes volt. Általános, honvédelmi kiképzésen és politikai foglalkozásokon kívül szakági felkészítésen is részt vettek. 1989-ben feloszlott.
A KISZ voltaképpen egyszerre volt "önkéntes" (tehát államilag szervezett) tömegszervezet és az élcsapat kinevelésének előkészítője: a káderek esetében ugyanis a párt előiskolájaként, az iskolai, egyetemi, területi szervezetek a funkcionáriusainak versenyistállójaként működött. 

Kutathatatlan reformtörekvések

A KISZ az ideológia hatékony csepegtetése érdekében rácsatlakozott a beat-mozgalomra is: rendezvényeiken engedélyezték a beat-zenekarok fellépését, a klubéletbe is bevonták a beat-zenészeket. A `Forradalmi Ifjúsági Napok` megrendezésén túl a hetvenes évektől számos ifjúsági akciót indítottak: `Egyetemisták és főiskolások művelődéséért`, az `Edzett ifjúságért`, vagy a `Művelt ifjúságért, korszerű műveltségért` - s más hangzatos elnevezések alatt.

Che Guevara az 1960-as KISZ-kongresszuson

A diszkórobbanás sem kerülte el a KISZ-t, sőt 1980-ban a KISZ KB Kulturális Osztálya már a diszkó-kultúra felkarolásában és befolyásolásában vélte felfedezni az ifjúság megnyerésének új eszközét. A korszakra oly tipikus nyelvezetű iratanyagot olvasva "gondolatban visszaröppenhetünk fiatalkorunk színhelyeire, vagy éppen az átélés varázsa nélkül, egy 'ifjúság(szórakoztatás)politikai' pillanatképpel találkozhatunk" - írja a dokumentumot bemutató kutató, Müller Rolf.

Az 1986-os szervezeti szabályzat szerint politikai hivatása még mindig az, hogy "közvetítse a marxizmus-leninizmus eszméjét és annak szellemében nevelje tagjait, az ifjúság körében hirdesse és képviselje a párt politikáját" ... "Az ifjúsági szövetséget az illetékes pártszervek és -szervezetek közvetlenül, politikai eszközökkel irányítják. A párthatározatok a KISZ szervei és szervezetei számára kötelezők."

Csernobil után és a gorbacsovi reformok hatására a KISZ-ben is megindult a "bomlás", a politikai erjedés. A debreceni Vekeri-tónál tartott tanácskozáson KISZ-en belüli vagy ahhoz kapcsolódó szerveződések is részt vettek: például a Vega Szövetség (Korom Pál vezetésével), a KISZ KB kutatócsoportjában dolgozó Pál Tamás "vándorprédikátor" köre, valamint a Mikroműhely nevet viselő csapat, továbbá a Vekeri-tavi tanácskozás fő szervezője, a KISZ KB Középiskolások és Szakmunkástanulók Tanácsa.

Fiatalok egy KISZ pinceklubban, 1978

A nyolcvanas évekre legitimációs gondokkal küzdő KISZ a párt reformkommunista irányához kapcsolódva a demokratikus szocializmus égisze alatt az átalakulás útjára lépett: punkkoncerteknek biztosított helyszínt, egyetemi menzák feljavítását vitte keresztül.

A reformtörekvések azonban ma sem értékelhetők a szaktudomány számára, ugyanis a kutatók szerint a KISZ iratanyaga meglehetősen hiányos állapotban került a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárba. Több KISZ-vezetőségi ülés iratai nem érkeztek be a levéltárba és az alternatív szervezetek üléseiről sincs írásos dokumentum.

A rendszerváltás óta vitatott KISZ-vagyon összetétele:
  • ingatlanok: vendégház, üdülő, pártház, oktatási intézmény
  • Országos Rendezvényszervező Iroda
  • Ifjúsági Lapkiadó Vállalat
  • Ezermester Úttörő és Ifjúsági Kereskedelmi Vállalat
  • Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda (20 megyei és 16 kiemelt kirendeltséggel, 10 000 férőhelyes belföldi szálláshely kapacitással)
  • Központi Művészegyüttes (központi énekkar, KISZ- és Úttörőtánckar, egyetemi énekkar, kamarazenekar, Új Zenei Stúdió, Ifjú Gárda fúvószenekar, rajkózenekar, irodalmi színpad, Úttörőegyüttes)
A rendszerváltás során aztán 1989. április 21-én a szervezet kimondta monopolhelyzetének feladását (elismerte más ifjúsági szervezetek alakulásának jogát), függetlenedését az MSZMP-től, egyben átalakult Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetséggé (Demisz).

Önnek milyen KISZ-es élményei vannak? Itt megoszthatja velünk!