Saját erődje rejtheti Heródes sírját

Az egyetem eredetileg kedden, sajtótájékoztatón akarta közzétenni a szenzációs régészeti hírt, de a Háárec honlapján megszellőztette a történetet, ezért az egyetem hétfőn késő estére előrehozta a hivatalos bejelentést. Eszerint a királysírra Heródes egykori palotája, a dombtetőre épült Heródium nevű erődítmény feltárása közben bukkant rá Ehud Necer régész, a Héber Egyetem professzora.

A Heródium-erőd

A tudósok már korábban is sejtették, hogy ebben a körzetben lehet a sír, amelyről Josephus Flavius ókori történetíró is említést tett, de az ásatások eddig nem igazolták a feltételezést. A Háárec szerint a sírt egy eddig feltáratlan, Heródes két palotája között lévő területen találták megm, ahol kiderült, hogy a szarkofágot a temetés után pár évtizeddel darabokra törték.

Nagy Heródes a római birodalom szentföldi helytartója volt, i.e. 40 körül pedig a Júdeát megszállva tartó birodalom szenátusa "a zsidók királyának" nevezte ki. A Bibliából mint a betlehemi tömeges gyermekgyilkosságok elrendelője ismert: miután eljutott hozzá annak híre, hogy megszületett Jézus Krisztus, "a zsidók új, igazi királya", minden két év alatti fiúgyermeket megöletett Betlehemben és környékén.

Heródes építtette fel a második jeruzsálemi templomot, a jeruzsálemi Óvárost ma is körülvevő falat, valamint a Heródium mellett más palotákat, erődítményeket is emeltetett Caesareában, Jerikóban és Maszadában, és végül Jerikóban halt meg i. e. 4-ben.

A Heródium volt az egyik utolsó erőd, amelyet a zsidó felkelők tartani tudtak a rómaiak ellen, egészen i. sz. 71-ig, akkor a hódítók elfoglalták, majd lerombolták az építményt.

A helyszínen először 1956 és 1962 között folytattak ásatásokat, amelyeket egy ferences szerzetes vezetett, és akkor került felszínre szinte minden ma látható maradvány. Az ásatások a hatnapos háború alatt megszakadtak, majd Izrael 1972 óta folytat kutatásokat a területen.

(Múlt-kor/MTI)