Újratemetés veszélyezteti a viking maradványokat

Oseberg és Gokstad sírjait az 1900-as évek végén tárták fel a régészek, majd az ottani viking hajók gondos konzerválása után az emberi maradványok újratemetése mellett határoztak. A Gokstadnál eltemetett férfit 1938-ban tették újra a sírba, ahol a gondosan becsomagolt maradványokat  kő szarkofágba helyezték. Hasonló újratemetést rendeztek a közeli Osebergnél talált két viking nőnek, ám azokat a maradványokat előbb egy alumínium dobozba hegesztették be.

Alumínium dobozba hegesztették a maradványokat

A szakértők azonban attól tartanak, hogy ezek az újratemetések több kárt okozhattak, mint amekkora hasznuk volt, így idén szeptember 10-14-e között hatvan illetve nyolcvan év óta első alkalommal nyitják meg a sírokat. Terje Gansum, a vestfoldi Midgard Történeti Központ munkatársa szerint a fémdoboz komoly károkat okozhatott a maradványokban, és az ha nem is pusztította el mindet, komoly károkat okozhatott bennük. Az oslói Kulturhistorisk Múzeum szakértője, Vivian Wangen szerint az exhumálás csupán a tudományos anyag megőrzésére szolgál.

Érdekesség, hogy az 1940-es években az osebergi sírba nem temettek vissza minden csontot, és a koppenhágai kutatók tavaly az egyik nő DNS-ét egész a Fekete-tengerig vissza tudták követni. A régészek most a maradványok genetikai elemzése mellett szeretnék azt is meghatározni, hogy a két nő rokoni kapcsolatban állhatott-e.