Lopakodó pozíciónyeréssel fogant a kádárista elit
2007. július 17. 14:00
A legfelső vezetés még a nyolcvanas években is ragaszkodott munkás-paraszt származásához - derül ki Huszár Tibor legújabb történetszociológiai munkájából.
Korábban
Az ELTE szociológiaprofesszorának munkája a Kádár-kori elit megalkotásának folyamatában meghatározó politikai-gazdasági-jogi lépéssor vázolásával indít, amely a demokratikus átalakulás útjának eltorlaszolásához vezetett. Elemzésében a nómenklatúra intézményesülését, a káderhatáskörök időbeli változását és a kötőanyagul szolgáló kiváltságok rendszerét deríti fel.
A két háború közötti elitkutatások eredményeire támaszkodva, de azok fogalmi rendjétől eltérő módon közelít a nómenklatúra rendszer kialakulásához. A pártállam kiváltságosaival és az apparátus vezető köztisztviselőivel készült életútinterjúk és a párt hatásköri listáinak, kinevezési határozatainak elemzése alapján alkotja meg a korszak káderpolitikájának történetét.
Az 1945 utáni első szabad választás eredményének kiigazítását, a demokratikus átalakulás útjának eltorlaszolását célozta a kommunisták pozíciószerzése az erőszakszervezetekben és a közigazgatásban. A születő demokratikus elit markáns alakjait rekesztették ki a politikai életből. Az 1949-es kvázi-választással monopolhelyzetbe került kommunisták viszont korántsem alkottak egyöntetű csapatot. Egyetlen közös jellemzőjük az volt, hogy a kommunista mozgalomban szocializálódtak, és a háború alatt antifasiszta tevékenységet végeztek.
A karrierminták vizsgálata arra a következtetésre vezet, hogy "a kádári gárda kevéssé állt új arcokból, a meglevő átcsoportosításával élt." A permanens fluktuációval és a kontraszelekcióval végleg beszűkítette saját utánpótlását is. Sajátos módon a legfelső vezetés még a nyolcvanas években is ragaszkodott munkás-paraszt származásához, hogy a rendszer fenntartását ideológiailag is erősítse.
A könyv egyik fejezete a pozícióval járó előjogok példatárával szolgál. Ebből kiderül, a hatvanas évektől a kiadó és a kiadás évének megjelölése nélkül "kéziratként" bizalmas megjelöléssel juthattott hozzá Sartre, Churchill és Gyilasz műveihez több mint félezer intézményvezető, vezető politikus. A hetvenes évektől a kiváltságosok vagyonosodási igényét a lakásgazdálkodásban és az üdülőtelkek megszerzésében elégítették ki. Az üdültetés, a kétévenkénti külföldi út, a külön ráfordítás nélkül járó új gépkocsi, a népnyelvben 4 K-snak hívott kiváltságok (kocsi, K-telefon, külföldi út, Kútvölgyi) szolgáltatták a nómenklatúra legkiválóbb kötőanyagát, amely pozíciójához erősítette a rendszer vezetőrétegét.
Huszár Tibor: Az elittől a nómenklatúráig. Az intézményesített káderpolitika kialakulása Magyarországon (1945-1989). Corvina Kiadó, Bp., 2007. 152 o. 1600 Ft
A sorozat további kötetei:
- Kemp, Barry: Az egyiptomi Halottak Könyve
- John H. Arnold: Történelem
- Hervig Birg: A világ népessége
- Heinrich Krauss: Az angyalok
- Detlef Linke: Az agy
- Rudas Tamás: Közvélemény-kutatás
- Kolosi Péter: A kereskedelmi televíziózás Magyarországon
- Henning Boetius: Hidrogén-forradalom
- Karl Vocelka: Ausztria története
- Hartwin Brandt: Az ókor alkonya
- B. Szabó János: A mohácsi csata
- Thomas Junker: A biológia története
- Thomas O. Höllmann: A Selyemút
- Flesch István: A török köztársaság története
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére 12:20
- 12:20
- Egy étterem volt az amerikai feminista mozgalom első főhadiszállása 10:35
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap