Megtalálták a Nagy Sándor előtti Alexandriát
2007. július 26. 12:00
A kutatók Alexandria partjainál vízalatt vett talajmintákban találták meg az egykori város maradványait, és egyben az is kiderült, hogy a település Nagy Sándor érkezése előtt már hét évszázadon át virágzott.
Korábban
Nagy Sándor i.e. 332-ben alapította Egyiptom partjain Alexandria városát, hogy azzal halhatatlanná tegye a nevét. A várost a legtöbben híres - egykor a világ legnagyobb - könyvtáráról, míg mások az ókori világ hét csodája egyikeként ismert Fároszról, azaz világítótornyáról ismerték. Azt azonban már jóval kevesebben tudják, hogy Alexandria egy Rhakotisz nevű településből (vagy más néven Râ-Kedetből) nőhetett ki, amely a történészek jelenlegi álláspontja szerint egy kevésbé jelentős halásztelepülés volt. Ez a kép hamarosan megváltozhat: az alexandriai öbölben vett legújabb talajminták alapján a kutatók úgy gondolják, hogy ott már i.e. 1000-től egy virágzó nagyváros állhatott.
Csak egy meglévő nagyvárost keresztelt át? |
"Alexandria egy már meglévő és esetleg nagyon fontos településre épült rá, amelyet azért becsülünk le, mert már nem látjuk" - mondta el a kutató a Live Science-nek. "Egész mostanáig ugyanis nem találtunk semmi konkrét információt Rhakotiszról". A kutatás részletes eredményeit a GSA Today című folyóirat augusztusi számában mutatják majd be.
Egy korábbi alexandriai kutatás szerint a város az egyiptomi Óbirodalom idején (i.e. 2686-2181) különösen fejlett gazdasági tevékenységet folytatott, majd némi átmenetet követően a vaskorban (i.e. 1000-800) újra virágzott. Ezután Nagy Sándor hódításáig ismét látványosan kevesebb a fosszíliákban mért ólomszennyezés mértéke, ami a dekonjunktúra jele, s ami időben megegyezik az Egyiptomi Birodalom hanyatlásával. A következő fellendülésre majd i.e. 330 körül, valamint a római időszakban, mintegy négyszáz évvel később utalnak a mérési eredmények.
A szakértők szerint Nagy Sándor azért választhatta ezt a területet, mert az öböl megvédi a hajókat a Földközi-tenger téli viharaitól. Stanley szerint egy kikötő létesítéséhez nagyon kevés ilyen hely van az egyiptomi partokon, és éppen ezért említhették meg a várost az Odüsszeiában is. A terület minden bizonnyal menedéket nyújthatott a görög és föníciai hajósoknak, így a jövőbeli kutatás arra irányulhat majd, hogy kiderítse a település Nagy Sándor előtti lakóinak egykori hétköznapjait. "Most ugyanis szinte semmit nem tudunk róluk" - állítja Stanley.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2021
- Ókori emberáldozatok
- A magyar könnyűzene a hetvenes években
- Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
- Piranesi rézkarcbörtönei
- Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
- A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
- Magyar konyha a gulyás előtt
- A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
- Az Én évtizede a rockzenében
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát 20:20
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye 17:05
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál 14:20
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra 13:20
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja 11:20
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót 09:50
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough 09:05
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap