2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Bizonyíték a tejjel-mézzel folyó Kánaánra

2007. szeptember 5. 12:00

A Héber Egyetem Jeruzsálemi Régészeti Intézetének kutatói Tel Rehovban folytatott ásatásaik során megtalálták a bibliai tejjel-mézzel folyó Kánaán létének első fizikai bizonyítékát.

Az Amiháj Mazar vezette régészek a bibliai időszak és egyben a térség első méhkaptárait találták meg a Beth Shean völgyben fekvő - 1997 óta kutatott - Tel Rehovban idén nyáron folytatott ásatásokon. A kaptárakat a bennük és mellettük talált szerves anyagok alapján az i.e. 10. század végére és a 9. század elejére, azaz az első királyok idejére sikerült datálni. Mazar szerint a felfedezés különlegességét az adja, hogy a Közel-Keleten még sehol nem találtak hasonló leleteket.

Az első, égetett méhkaptárakat eddig a hellenisztikus és római időszakból ismerték, és a szakemberek mostanáig azt sem tudták, hogy Tel Rehovban egy "nagyipari méhészetet" működtettek. A mesterséget a fáraó kori Egyiptomban falfestményeken örökítették meg, ahol az ókori méhészek a most talált kaptárakhoz hasonlókból pergetik ki a mézet. A méz az ősidők óta bír orvosi és kultikus értékkel, míg a méhviaszt szinte az összes iparágban hasznosították.

Az ókori méhészetben három sorban közel 30 kaptárat találtak, míg a teljes területen közel 100 hasonlóval gazdálkodhattak. A régészek szerint ez arra utal, hogy a korban Tel Rehov lehetett a térség egyik legfontosabb települése. A 80 centi hosszú és 40 centi széles, eredetileg kör alakú kaptárakat szárított agyagból és szalmából készítették, és mindegyikben legalább három lép lehetett. A helyszínt felkereső tapasztalt méhészek szerint az ókori mesterek évente közel fél tonna mézet állíthattak elő.

A helyszínen kultikus tárgyakat, így egy meztelen termékenységi istennőkkel ellátott négyszarvú oltárt is találtak, amely a kutatók szerint a méz és méhviasz előállításához kapcsolódó szertartásokhoz lehetett szükséges.

A méz szó 55-ször fordul elő a Bibliában, és Izrael 16 alkalommal jelenik meg mint "tejjel-mézzel folyó Kánaán". A kutatók eddig úgy gondolták, hogy mindez a datolyából és fügéből kinyerhető mézre vonatkozik, mert a méheket csupán kétszer, és akkor is vadméhekként említették meg. A mostani felfedezés azonban arra utal, hogy a méhészet igen magasan fejlett iparág lehetett az első Templom időszakában.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár