Dossziéval nyomozták ki Nagy Imre sírját
2007. október 26. 15:00
Lassan húsz éve annak, hogy egy titkos állambiztonsági parancs nyomán elkezdődött Nagy Imre és mártírtársai sírjának felkutatása. A feladattal Pajcsics Józsefet, a BM vizsgálati osztályának helyettes vezetőjét bízták meg - derül ki a Múlt-kor második évadának nyolcadik adásából.
Korábban
Harminc évvel Nagy Imre és mártírtársainak kivégzése után, 1988 júniusában a Belügyminisztérium akkori vezetése úgy döntött: felkutatják a forradalom mártírjainak sírhelyét. A szigorúan titkos nyomozást, egy Pajcsics József nevű ezredesre bízták, aki az akció részleteiről senkinek sem beszélhetett.
Pajcsics József, ma nyugállományú tábornokként a következőképp emlékezik: "Bejutottam a szigorúan titkos Állambiztonsági Irattárba, annak egy külön páncéltermében voltak az iratok és kirakták elém az egész Nagy Imre aktát. Nagyon izgalmas pillanat volt számomra, hogy ezekkel szembesülhettem, főleg azok után, hogy láttam, hogy évek óta rajtam kívül ezt föl nem nyitotta senki." Az aktában lévő jelentések egyetlen példányban készültek és kézzel írták. Az egykori állambiztonságnál ugyanis az volt a hagyomány, hogy a legtitkosabb ügyek leírásába még az egyébként megbízható gépírókat sem vonták be.
A dosszié irataiból kiderült: Nagy Imrét Bórbíró Piroska néven, Maléter Pált és Gimes Miklóst pedig Naszladi Péter fedőnév alatt temették el közös sírba. Pajcsics elmondása szerint "volt egy boríték, az volt ráírva, hogy Vida elvtárs engedélyével bontható fel. Ő volt a bíró, aki végül is az ítéletet hozta. Kinyitom a borítékot és látom, hogy a népbírósági tanács átalakult fellebbviteli tanáccsá és szavazással eldöntötték, hogy a kegyelmi kérvény el van utasítva. Ez a jegyzőkönyv volt például ebben a zárt borítékban. Ezt akkor én tudtam felbontani 30 év után először."
A jeltelen sírok felkutatására '89 márciusában került sor. A szakértők, először Nagy Imre miniszterelnök földi maradványait találták meg. A csontok exhumálásánál még a szakértőket is meglepte az a kíméletlen brutalitás, amellyel a kivégzetteket még holtukban is megalázták. Ekkor derült ki ugyanis, hogy a holttesteket arccal a föld felé, zsákba csavarva és drótkötéllel átkötve temették el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat 19:15
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap