Újraértékelik a nankingi mészárlást
2007. december 13. 10:00
Hetven évvel a nankingi mészárlás után Japán és Kína kapcsolataik javításán dolgozna, de a múltból eredő feszültségek bármikor újra feléledhetnek.
Korábban
Tavaly azonban a két ország megállapodott abban, hogy közös erőfeszítéseket tesz kapcsolatuk javítására. "A jelenlegi szakaszban a kínai hatóságok úgy döntöttek, hogy nem erőltetik a történelemmel összefüggő kérdéseket" - vélekedik Kitaoka Sinicsi, annak a japán csoportnak a vezetője, amelynek kínai történészekkel együtt az a feladata, hogy a két kormány kérésére tisztázza ezeket a kérdéseket.
"Mindazonáltal a kínai közvélemény továbbra is igen kemény Japánnal szemben. Kezdek attól tartani, hogy ezek az elfojtott érzések bármely pillanatban kirobbanhatnak" - jelentette ki az AFP-nek nyilatkozva Kitaoka, a tekintélyes Tokiói Egyetem történelemtanára.
Egy felmérés szerint, amelyet szeptemberben együttesen közölt a japán Jomiuri Simbun, a kínai Liaovang Tungfang (Liaowang Dongfang) és a dél-koreai Korea Times, a kínaiak 83 és a dél-koreaiak 71 százaléka rossz véleménnyel van Japánról. "Ez azzal magyarázható, hogy sokan vélik úgy: a japánok elmulasztották, hogy bocsánatot kérjenek a militaristák által a múltban elkövetett atrocitásokért" - folytatta Kitaoka professzor.
"Mindazonáltal a japánok többsége sajnálja a múltat és több miniszterelnök is ismételten bocsánatot kért. A baj az, hogy olyan japánok is vannak, akik meg azt hangoztatják, hogy sohasem volt nankingi mészárlás" - húzta alá a történész. "És mivel a média figyelmét az ilyen japán revizionisták keltik fel, a kínaiak úgy gondolják, hogy a japánok nem éreznek bűnbánatot agressziójuk miatt" - magyarázta a jelenséget Kitaoka.
Másfelől számos japán fiatal igen keményen vélekedik Kínáról, mert "számukra, akik jóval a II. világháború után születtek, dühitő az olyan bírálat, amely 60 évvel ezelőtti dolgokra vonatkozik" - mondja a szakértő. "Szeretném megtörni a gyűlöletnek ezt a hibás körét, ezért javasoltam, hogy tanulmányozzuk közösen a történelmet" - hangsúlyozta Kitaoka. A két csoportnak júniusra kell kidolgoznia jelentését.
"Nem gondolom, hogy sikerül teljesen felszámolni a történetszemléleteink közötti szakadékot, de meg vagyok győződve arról, hogy szűkíteni azért lehet" - folytatta a professzor. "Bízom abban, hogy a politikusok kapcsolataink jövőjére fognak összpontosítani ahelyett, hogy a történelemre vonatkozólag tennének megjegyzéseket, hiszen azon már nem lehet változtatni. A történelmet rá kellene bízni a történészekre."
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2012
- Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- A férjét istenítő vörös grófnő
- A pártfeleség
- "18 évet vártam erre a napra"
- "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
- A kormányzó hitvese
- A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
- A magány rabjai
- A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap