Szökőár-szakértők elemezték a minószi civilizáció pusztulását
2008. január 17. 12:00
URL: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=19432
A 2004-es szökőár utat nyitott egy nagy régészeti rejtély megoldása felé: ki vagy mi okozhatta a nyugati civilizáció kilalakulásában központi szerepet játszó minószi kultúra pusztulását?
A vulkánkitöréstől a vízözönig
Európa első nagy kultúrája kb. 4000 évvel ezelőtt Kréta szigetén jött létre, és mintegy öt évszázadon keresztül virágzott. Kifinomult művészettel és építészettel rendelkezett, kiterjedt kereskedelme révén pedig kapcsolatban áll a görög szigetvilággal. A minószi civilizáció azonban i.e. 1500 körül hirtelen eltűnt, és senki nem tudja, miért.
1939-ben Szpiridon Marinatosz, görög régész a Krétától északra fekvő Théra szigetén i.e. 1600 körül történt vulkánkitörést okolta a minószi civilizáció pusztulásáért. A vulkán nagyjából 32 kilométer magasságba lövellt ki hamut és követ, ami sötétségbe borította a Földközi-tenger térségét. A robbanás tízszer erősebb volt, mint az indonéziai Krakatau vulkán 1883-as kitörése, amely 300 települést törölt el a Föld színéről, és 36 ezer ember életét oltotta ki.
|
Gyászolók Indiában |
A későbbi vizsgálatok azonban már nem támasztották alá Marinatosz teóriáját. Kiderült, hogy az Akrotiriben talált cserépedények nem a minószi kultúra utolsó szakaszából származnak, és a krétai települések a vulkánkitörés után még legalább egy nemzedéken át továbbéltek.
A régészek végül arra a következtetésre jutottak, hogy a minósziak nem csak túlélték a természeti katasztrófát, hanem civilizációjuk továbbvirágzott, míg egy másik, ismeretlen csapás - tűz, földrengés vagy idegen hódítók - véget nem vetett ennek a fejlődésnek. Úgy tűnt, Théra szerepét túlbecsülték. De egy új, megdöbbentő bizonyíték ismét más megvilágításba helyezi a vulkán egykori kitörésének erejét.
Joseph Alexander "Sandy" MacGillivray, az athéni British School kutatója a civilizációk pusztulásával foglalkozik. Kollégájával, Hugh Sackett-tel a Kréta északkeleti részén fekvő Palaikasztro nevű minószi város ásatásán dolgozik. A város mintegy 5000 lakosnak adott otthont, kövezett és csatornázott utcáin vakolt és festett házak álltak. Különleges leletnek számít egy nemesi ház alapzata, amelyet bíborvörös agyagpala és fehér mészkő borított. A házat valószínűleg földrengés pusztította el, nem építették újjá, ezért olyasmit is megőrzött, ami máshol nem található.
A házat porszerű szürke hamu fedte be, amelyről a vegyelemzések kimutatták, hogy a Théra vulkán kitörését követő csapadékból származik. A hamu azonban nem egyenletesen oszlott el, hanem csak bizonyos helyeken maradt meg: pl. egy törött edényben, az udvari csatornában, és vékony rétegben a fő utcán. Úgy tűnik, mintha egy hatalmas áradat mosta volna el a hamut, amiből csak ennyi maradt. Valamilyen hatalmas erőnek kellett lenni, ami felszakította az utcaköveket, és átdobta őket a falakon. A probléma csak az, hogy a ház nem a tengerparton fekszik, és semmilyen víz vagy folyó nincs a közelben.
De nem ez volt az egyetlen furcsaság: az épületeknek csak a tengerpart felé néző oldala dőlt össze, a többi rész viszonylag épen maradt. A tengerparton talált földrétegben pedig törött cserépdarabok, kövek és hamu, valamint állati fogak és csontmaradványok hevertek nagy összevisszaságban. Valószínűleg egy különösen erős vihar okozhatta ezt a káoszt, de MacGillivray egyre inkább úgy vélte, hogy az inkább egy szökőár lehetett.
A cunamikutató új elmélettel sokkolt
MacGillivray meghívására Hendrik Bruins geológusprofesszor is vizsgálatokat végzett. `Egy cunamiréteg azonosítása teljesen új kutatási terület. A tudósok az 1990-es évek elejéig nem tudták, hogy a szökőár nem csupán elpusztítja a tengerpartokat, de jellegzetes üledékréteget is hagy maga után. Rengeteg különböző vizsgálatot kell elvégezni, hogy meggyőzhessem magam és kollégáimat arról, hogy itt szökőárraal van dolgunk, nem pedig tengeri viharral.`
Bruins mintákat küldött kollégájának, Chaim Benjamini mikropaleontológusnak, aki az üledékrétegben tengeri kagylók és korallok jelenlétét mutatta ki. Ahhoz viszont, hogy ezek a tengeri élőlények ilyen tengerszint feletti magasságba kerülhessenek, valamilyen hatalmas erejű természeti jelenségnek kellett bekövetkeznie. Geokémiai vizsgálatokkal azt is sikerült megállapítani, hogy az üledékrétegben talált hamu a Théra vulkán kitöréséből származik.
Kosztasz Szinolakisz, a Kaliforniai Egyetem szakértője az 1990-es évek eleje óta foglalkozik a szökőárak számítógépes modellezésével. 2004-ben ellátogatott Banda Aceh egykor 150 ezer lakosú városába, amelyet a 30 méteres hullámok szinte percek alatt pusztítottak el. "Szürreális és abszurd táj fogadott. Szinte elképzelhetetlen volt, hogy itt valamikor emberek éltek." Szinolakisz kutatásai egyik pillanatról a másikra a tudományos világ és a sajtó figyelmének középpontjába kerültek.
A férfi elkészítette a feltételezett minószi szökőár számítógépes modelljét is. Véleménye szerint a Théráról kiinduló hullámok gyorsan terjedtek, és csupán 1-3 méteresek voltak, amikor elérték a mintegy 100 kilométerre fekvő Kréta partjait. A hullámok hatása tehát pusztító volt, de nem törölhette el a minószi kultúrát.
Szinolakisz 2006 májusában ellátogatott Palaikasztróba, és MacGillivray levitte őt a tengerpartra. "A látvány teljesen megdöbbentett. Ilyesmit láttam mindenütt a 2004-es cunami után. Törött edények, üvegdarabok, csontok, különböző holmik hevertek összevissza. Ezt csak a szökőár okozhatja. A törmelékek arra utaltak, hogy a hullámok legalább 3-4 méteresek voltak." A kutató ekkor újabb vizsgálatokba kezdett: méréseket végzett a tengerfenéken, és mintákat vett a minószi város mögötti hegyoldalról is. A Palaikasztrótól 100 kilométerre nyugatra fekvő Mallia közelében is hasonló törmelékrétegre bukkantak.
Az Indiai-óceánon végigsöprő szökőár következményeit ismerve, egyáltalán nem nehéz elképzelni, milyen hatalmas pusztítást kellett elszenvednie a krétai partvidék városainak. Bizonyíték van viszont arra, hogy a minósziak túlélték a természeti csapást. Kultúrájuk csak 1-2 emberöltő múltán ért véget, akkor is főleg a katasztrófa után kialakult vandalizmus miatt. A templomokat, palotákat kifosztották és felgyújtották, bár semmi jel nem mutat arra, hogy csatára, hódításra vagy újabb természeti csapásra került volna sor. A nagy minószi paloták közül csak Knósszosz maradt meg, amelyet végül a görög szárazföldről érkező mükénéiek vettek birtokukba.
Jan Driessen, belga régész szerint a végső pusztítás a Théra vulkán kitörése által elindított negatív folyamatok utolsó fejezete volt. A szigeten a katasztrófa után éhínség vagy járvány pusztított. Az emberek isteneik ellen fordultak. Lerombolták a szentélyeket, felgyújtották a szobrokat. Valószínűsíthető, hogy felkelés tört ki a régi kultuszok képviselőinek tekintett uralkodói elit ellen, mivel a vulkánkitörés következményei felerősítették a már meglévő osztálykülönbségeket. A hatalmas természeti csapás a minószi civilizációt oly sokáig naggyá tevő, régi értékek és hit teljes felbomlásához vezetett.