Mátyás királlyal kampányolnak a reneszánsz évben

Ötszázötven évvel ezelőtt január 24-én lépett trónra Mátyás király - mondta el a 2008-as reneszánsz emlékév megnyitóján Hiller István oktatási és kulturális miniszter.

Képzőművészettől a tájházi romantikáig

Hiller István szerint a Reneszánsz Év az együttműködésről, a hagyomány tiszteletéről és a nyitottságról, a tradícióról és az innovációról, az értékőrzésről és az értékteremtésről szól. A Reneszánsz Év mindenekelőtt és elsősorban a jövőre összpontosít - hangsúlyozta a szakminiszter, hozzátéve: szeretné, ha a kortárs magyar kultúra és művészet értékei, tehetségei több lehetőséget, nagyobb figyelmet kapnának.

Ezt szolgálná egy tervezett jogszabály is, amely előírná, hogy az állami beruházások költségének egy százalékát olyan kortárs képző- és iparművészeti alkotások létrehozására kell fordítani, amelyeket azután a beruházás helyszínén, vagy annak közelében helyeznének el. Hiller István megnyitó beszédében kiemelte, hogy a programsorozat keretében egy hónapon belül 100 millió forint értékben köztéri szoborpályázatot hirdetnek, hogy a városokon, településeken, tereken minél több kortárs szobor álljon.

Rámutatott arra, hogy a tájházak, a magyar vidék, a természet igazi őrzői, ezért ebben az évben külön pályázatot írnak ki a tájházak felújítására, működésük korszerűsítésére. Az oktatási és kulturális tárca vezetője megemlítette azt is, hogy 100 millió forintot fordítanak Vitéz János egykori dolgozószobájának, a studiolónak és Fadrusz János Kolozsvárott található Mátyás király-lovasszobrának renoválására.

A szakminiszter szólt arról, hogy az egyházi közgyűjtemények költségvetését kiegészítik a Reneszánsz Év költségvetéséből. (Korábban több egyházi vezető is felszólalt az egyházi közgyűjtemények állami támogatásának csökkentése ellen, és kijelentették: nem látnak reális esélyt arra, hogy intézményeik a Reneszánsz Év programsorozatában komolyan részt vegyenek.)

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy 50 ezer forint névértékű arany emlékpénzt, nyújtott át az oktatási és kulturális miniszternek. A Reneszánsz Évre kiadott emlékérméből, ifjú Szlávics László alkotásából összesen 5 ezer darab készül. A megnyitó után Hiller István útjára bocsátotta a Nagy Reneszánsz Könyvet, amely országos körútra indul, s művészek, gondolkodók, a kulturális és tudományos élet szereplői írhatják bele gondolataikat a reneszánszról.

Mátyás apja, Hunyadi János az ország főkapitánya és a királyi jövedelmek kezelője, Nándorfehérvárnál halt meg pestisjárványban. V. László király Cillei Ulrikot nevezte ki helyére, ezt azonban a Hunyadi család familiárisai nem nézték tétlenül, végeztek Cilleivel. A tisztség Hunyadi Lászlóra szállt, de csak pár röpke pillanat erejéig élvezhette a király által ígért büntetlenséget. A bosszúra éhes Garai-Cillei liga a fejét vetette, öccsét, Mátyást pedig foglyul ejtették. A fegyvert ragadó Hunyadi hívek elől a tehetetlen király Prágába menekült, s Mátyást is magával vitte. V. László 1457-ben váratlanul meghalt, ezzel elérkezett a diplomáciai játszmák ideje. Vitéz János, Újlaki Miklós és Szilágyi Mihály megállapodtak, hogy Mátyás Podjebrád György cseh király lányát, Katalint fogja feleségül venni, majd 1458 januárjában megkötötték a szegedi egyezményt Hunyadi Mátyás kiszabadításáról és királlyá választásáról. Szilágyi Mihály és Erzsébet megígérték, hogy nem állnak bosszút László meggyilkolásáért, a Garaiak megtarthatták javaikat, Mátyás nagybátyját, Szilágyi Mihályt pedig öt évre kormányzóvá választották. Újabb házassági ötletet felvetve végül a paktum biztosítékaként megállapodtak abban, hogy Mátyás feleségül veszi Garai lányát, Annát. Az ifjú Hunyadit azonban csak intronizálták, vagyis ünnepélyesen trónra ültették, a koronázásra mindaddig nem kerülhetett sor, míg a Szent Korona III. Frigyes császár birtokában volt. Mátyás uralkodásának első szakasza a királyi hatalom megszilárdításáért vívott küzdelemmel telt, majd 1463-ban kiegyezett III. Frigyessel (a korona visszavásárlásáról, a török elleni küzdelemről és a trónutódlásról, amennyiben Mátyás fiú örökös nélkül halna meg). Miután nem kellett tartania Frigyestől, megfékezte a bárókat, a fontosabb tisztségekbe saját híveit - köznemeseket és polgárokat - ültette. Erős királyi hatalom megteremtésére törekedett, megreformálta az államháztartást, tovább fejlesztette az államszervezetet, a hatalmas adóbevételekből zsoldos hadsereget verbuvált. Külpolitikai téren megosztotta figyelmét a török veszély és nyugati törekvései között. Uralkodása alatt élte a középkori magyar állam fénykorát, vált európai nagyhatalommá. A központosítás eredményei azonban csak átmenetiek lehettek, mert az ország gazdaságilag nem volt elég fejlett.

A rendezvénysorozat apropóját az adja, hogy ötszázötven éve, 1458. január 24-én választották királlyá a Duna jegén Hunyadi Mátyást, aki 32 éven át, 1490-ig állt az ország élén. A mindössze 15 éves uralkodó útja a legerősebb magyar családok vérzivataros összecsapásain, külhoni raboskodáson, pestisben elhunyt uralkodókon és házassági ígéreteken át vezetett a hosszas diplomáciai manővereket követően elnyert trónig.

Reneszánsz Év - eddig 66 múzeum és kiállítóhely csatlakozott

A Reneszánsz Év 2008 programsorában jelenleg 66 múzeum és kiállítóhely vesz részt, de a pályázatok révén ennél sokkal több eseményre számítanak a szervezők - közölte a Reneszánsz Programiroda kedden az MTI-vel. `Az Oktatási és Kulturális Minisztérium keretében működő Reneszánsz Programiroda jelenleg 20 intézménnyel, 25 egyesülettel és szervezettel áll kapcsolatban; 33 budapesti, 10 vidéki és 10 határon túli szervezet, egyesület jelezte részvételi szándékát az évad eseményeiben` - közölte Lengyel Roland, a programiroda kommunikációs vezetője.

A programsorozatra Lengyel Roland tájékoztatása szerint 1,4 milliárd forint, míg a pályázatokra, fejlesztésekre 2,6 milliárd forint jut. Öt társtárca is bekapcsolódik az eseménysorba, így a külügyi, a honvédelmi, az önkormányzati, a környezetvédelmi és a földművelésügyi minisztérium. Az évad eseményeinek sorában kiemelt szerepet kap a tudomány: a Balassi Intézet koordinálásában 40 millió forintos pályázati keretösszeg áll rendelkezésre.

A Reneszánsz Év keretében tisztelegnek Vitéz János egykori esztergomi érsek előtt is, aki éppen 600 éve született. A programsorban szerepel a Vitéz János korát és a magyarországi reneszánsz hajnalát bemutató kiállítás is az Országos Széchényi Könyvtárban - a 4x a reneszánszról című kiállítás-sorozat keretében - Csillag a Holló árnyékában alcímmel március 14-től. Kiemelt szerepet szánnak az egyházi közgyűjteményeknek is: 100 millió forintos pályázat keretében lehetőség nyílik az egyházak gondozásában lévő közgyűjtemények állagmegóvására és új kiállítások szervezésére.

Fáklyás, kosztümös felvonulás indul csütörtökön délután az I. kerületben a Hess András téri bautzeni emlékműtől a Palota téri, Stróbl Alajos alkotta Mátyás-kútig - közölte keddi sajtótájékoztatóján Nagy Gábor Tamás polgármester. A felvonuláson a Szilágyi Erzsébet Gimnázium növendékei és a kerület polgárai, valamint a visegrádi Szent György Lovagrend tagjai vesznek részt. Ezen a napon, január 24-én lesz az 550. évfordulója annak, hogy Budán Hunyadi Mátyás fejére helyezték a koronát. "Abban a teremben jelentjük be a Mátyás 550 Emlékévre tervezett programjaink indulását, amelyben a Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából két gyönyörű festmény ábrázolja Mátyást" - mondta a polgármester. Az egyik képen a pápai követeket fogadó király látható, a másikon az a szituáció, amelyet Kölcsey Himnusza örökít meg: "...S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára...". A Budavári Önkormányzat kitüntetetten szándékozik foglalkozni nemcsak a legendák, a népmesék hősével, hanem a királyi udvar konkrét emlékeivel is, hiszen ma is számos kiemelkedő értékű intézmény és tárgy kapcsolódik Mátyás nevéhez. A polgármester emlékeztetett például az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött Corvinákra, a felvonulás kezdő és végpontjára és a koronázás helyszínére, amelyet ma Mátyás-templomként ismerünk.

A már meghirdetett programokon kívül számos, a vidék kulturális életét fellendítését célzó pályázatot írnak ki a reneszánsz jegyében. Pályázhatnak majd kortárs képzőművészek alkotásaikkal, segítséget kaphatnak azok hazai és külföldi bemutatására is. A közlés szerint a "könyvtárügy reneszánsza" lehetőséget teremt a könyv- és levéltárak, irodalmi emlékházak, tájházak fejlesztésére, megújítására. Szintén a Reneszánsz Év keretében kap kiemelt szerepet a vidéki közkultúra: szélesebb körben szeretnék megmutatni az élő népi kultúrát, értékeiket pedig digitalizálni.

Szintén a reneszánszát élheti ebben az évben a kortárs könnyű és komolyzene: a már meglévő zenei hálózatot kihasználva, lehetőséget kívánnak adni fiatal, amatőr zenészek bemutatkozására a könnyűzenészektől a népzenészeken át a dzsesszmuzsikusokig - tudatta a programiroda.

(Múlt-kor/MTI)