Széthordják az iraki örökséget

Az iraki és amerikai szakértők szerint hatalmas tragédia sújtja a mintegy 12 ezer iraki régészeti lelőhelyet, ahonnan szép lassan elhordják az összes értéket.

Az olaj védelme fontosabb volt

Az iraki hatóságok szerint az amerikai kormány támogatta az elrabolt sumér, babilóniai, asszír és iszlám kincsek visszaszerzését, de szinte alig tett valamit védelmük érdekében. `Iraknak két kincse van: az olaj és az ókori leletek. Az amerikaiak, amikor idejöttek, minden olajkutat őrizet alá vontak, de Irak kulturális örökségét teljesen figyelmen kívül hagyták` - mondta Abdul Zahra Talaqani, az iraki idegenforgalmi és régészeti minisztérium kommunikációs igazgatója.

A rablások már a 2003. márciusi amerikai megszállás előtt elkezdődtek, de az azt követő káosz még jobban kedvezett a fosztogatásoknak. Talaqani szerint a leleteket bűnbandák vásárolják fel, és csempészik ki az országból. Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy a szunnita és siíta paramilitáns csoportok is részesednek az üzletből. A leletek között vannak érmék, ékszerek, törékeny ékírásos táblák, amelyeken mítoszok, rendeletek, üzletkötések és a mezopotámiai élet ezer apró részlete olvasható.

Jelenleg egy műholdas rendszer segítségével lehet nyomon követni a pusztítást. Becslések szerint a rablók mintegy 15 négyzetkilométernyi területet ástak fel. A régészeknek ennek csupán töredéke sikerült. A kisebb fosztogatások már az 1990-es években elkezdődtek, amikor az iraki kormány hanyagsága és az ENSZ embargó miatt a parasztok között éhínség tört ki. A 2003-as invázió előtti hetekben a rablások elszaporodtak. A kis és közepes nagyságú lelőhelyeket 2003. utolsó hónapjáig érintetlenül hagyták, de a nagyobb városok szisztematikus és szervezett kifosztása már a nyáron elkezdődött. A sumérok Umma városa holdbéli tájjá változott.

Az erőszak csillapodásával az iraki kormány tavaly ismét beindította az ásatásokat - először a háború kezdete óta: most 11 csapat dolgozik a dél-iraki kincsek megmentésén. A fosztogatók azonban szinte mindenhol előttük járnak pusztítást hagyva maguk mögött. "Ami nekünk egy hónapig tart, azt ők egy nap alatt elvégzik. Elképzelhető, mekkora rombolást végeznek" - mondja Ijjád Mohammed Husszein, az egyik régészcsapat vezetője.

A rablók nem csak leletek után kutatnak. Bászra lakói egy ősi iszlám épületet alapjait ásták ki, hogy a téglákból házakat építsenek. "A szívem sajog. Darabjaira törik ez az ősi civilizáció" - mondja Mohammed Khaijjun Naszir, az ásatások felügyelője.

A veszteség felbecsülhetetlen. A rablott kincsek néha feltűnnek a piacon vagy egy magángyűjteményben. A múlt hónapban nem sokkal a licitálás lezárása előtt egy 4000 éves feliratos agyagtáblát töröltek az eBay Swiss weboldaláról. 2006-ban egy libanoni belsőépítésztől vittek el egy 2. századi királyfejet. A szakértők szerint a rablott tárgyak többségét raktárakban őrzik, mivel még nem lehet eladni őket.

Ön szerint mi a teendő?
Várjuk véleményét!

A polgárháború végén már túl késő lesz

A múzeumnak eddig 4000 leletet sikerült visszaszereznie az ellopott 15 ezerből. Többségüket irakiak hozták vissza, kihasználva azt a lehetőséget, hogy nem kell magyarázkodniuk. A kincseket a múzeum alagsorában, vaskapuk mögött őrzik. Talán eljön az az idő, hogy ismét a közönség elé kerülhetnek.

Holdbéli tájjá változtatott lelőhelyek

A kormány pénzjutalmat tűzött ki a leletek visszaszolgáltatásáért. Az UNESCO azonban attól fél, hogy ez még inkább bátoríthatja az illegális ásásokat. Ha a kincsek kikerülnek az országból, gyakorlatilag lehetetlen lesz visszaszerezni őket. Az illegálisan kiásott leletek nem kerülnek nyilvántartásba, és nem kapnak azonosító számot. Ha nem lehet bebizonyítani, hogy Irakból származnak, akkor csak vásárlás útján lehet visszakapni őket. Egy valószínűleg mezopotámiai oroszlán nemrég New Yorkban, a Sotheby's aukciósház árverésén 57 millió dollárért kelt el.

Az iraki kormány speciális egységeket állított fel a régészeti lelőhelyek őrzésére, de az 1400 fegyveres őr nem tudja felvenni a versenyt a többszörös túlerőben lévő fosztogatókkal. Az UNESCO 37 járművet bocsátott az őrök rendelkezésére, de azok nem használják a kocsikat, mert attól félnek, hogy célponttá válnak. Donny George, az örökségvédelmi testület egykori elnöke azzal vádolja a régészeti minisztériumot, hogy nem tesz meg mindent a régészeti emlékek védelméért, és a siíták befolyása alá került, akiknek nem érdekük az iszlám előtti emlékek megőrzése. Talaqani tagadta a vádakat.

Az iraki örökség védelme válságba került, amikor George 2006. augusztusában lemondott, és elhagyta az országot. Szeptember óta azonban Mohammed Abbász Oreibi, az új miniszter ismét előtérbe helyezte a kérdést. Novemberben az UNESCO konferenciát rendezett az iraki örökség megmentése érdekében. A résztvevő országokat felkérték, hogy nyújtsanak "biztonságos menedéket" az előkerült kincsek számára, amíg azok újra visszakerülhetnek Irakba. "Nehéz régiségekről beszélni, amikor emberek halnak meg, nincs víz és áram. De nem lehet arra várni, hogy javul a helyzet, mert akkor már túl késő lesz."

Ön szerint mi a teendő?
Várjuk véleményét!