Számvetés a szabadságharc historiográfiájáról
2008. március 13. 14:00
Az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról nagyon sok írás születetett már, amelyek szinte minden aspektusból megtárgyalták az eseményeket. Hermann Róbert a Hadtörténelmi Közlemények 2007/2. számában megjelent tanulmánya az erények kiemelése mellett a kutatók adósságaira is felhívja a figyelmet.
Korábban
Az 1848-49-es nemzetközi és magyar historiográfia kezdetben az erőteljes hadtörténeti megközelítést viselte magán. Már az eseményekkel egy időben német, francia és angol területeken megjelentek az első feldolgozások, köszönhetően a magyar szabadságharc iránt tanúsított hihetetlen érdeklődésnek. Görgei kapitulációjának komoly hírértéke volt, Komárom védelmét a legutolsó pillanatig nyomon követte a nyugati sajtó. Az 1850-es években is egyértelműen kimutatható a magyarság iránti lelkesedés: Klapka és Görgei emlékiratai négy-négy idegen nyelven láttak napvilágot.
Ugyanakkor az sem tűnik meglepetésnek, hogy az első komolyabb összefoglalókat először a győztesek írták. 1850-ben a nyári hadjárat történetét Wilhelm Ramming ezredes vetette papírra, aki Julius von Haynau táborszernagy vezérkari főnökeként tevékenykedett. Nem sokkal később az 1848-49-es téli és tavaszi hadjáratokat is összefoglalták, írója Johann Nobili altábornagy, megrendelője pedig Alfred zu Windisch-Grätz volt. A munka főként az osztrák győzelmeket domborította ki, a magyar sikerek csak függelékként szerepeltek.
Mindenki másképp értelmezte |
Az első magyar "történeti" megközelítést maga Kossuth Lajos végezte el, aki Vidinből a nyugati magyar diplomáciai ügynökökhöz intézett körlevelében foglalta össze a szabadságharc végnapjainak történetét. A magyar emigránsok természetesen fontosnak tartották a nyugati és az amerikai közvélemény tájékoztatását, mivel a magyar-kérdés egészen 1852-ig napirenden volt. Annak ellenére, hogy köztük Horváth Mihály és Szalay László személyében hivatásos történészek is voltak, az eseményeket Czetz János vezérőrnagy, az erdélyi hadsereg egykori vezérkari főnöke adta közre. A szerző a hivatalos Közlöny adatait vette át, ezért munkája nem mentes a téves adatoktól. Klapka György szintén 1850-ben jelentette meg emlékiratai első változatát, amely az 1849 április-október közötti periódust állította a középpontba. Az angolul, németül, olaszul és dánul is megjelent munkába beépítette a birtokában lévő iratok információit.
Klapka fogalmazta meg annak az igényét, hogy szükséges lenne a forradalom és a szabadságharc összefoglaló történetének a megírása. A cél elérése érdekében több embert - Vukovics Sebőt, Horváth Mihályt, Spelletich Bódogot, Teleki Lászlót - mozgósított, de végül Czetzcel közösen írta meg a művet, amelynek időhatárát 1848 május tavasza és 1849 májusa között húzta meg. A Lipcsében kiadott kétkötetes munka (Die Nationalkrieg in Ungarn und Siebenbürgen in den Jahren 1848 und 1849) nagy erénye, hogy szakmailag megbízhatóan dolgozta fel a hadieseményeket. Görgei Artúr tábornok klagenfurti internálása alatt kezdett hozzá emlékiratainak rögzítéséhez. Nem volt könnyű helyzetben, mivel Kossuthék ekkor már őt tekintették a hivatalos árulónak. Munkájában állást foglalt a magyar küzdelem és jogossága mellett, bírálta a fegyverletételt követő megtorlást. Adatai miatt a szabadságharc megkerülhetetlen forrásának bizonyult.
Hermann az eltelt 160 év kiváló kutatásainak kiemelése mellett rámutat az adósságokra is: ez különösen jelentős a források kiadása terén. Csak a Hadtörténeti Levéltár 25 ezer dokumentumot őriz, amihez egyéb archívumok iratatait is hozzá kell számolni. A kutatóknak arról nincs is pontos becslésük, hogy az orosz levéltárakban mekkora mennyiség található. A szabadságharc 31 végig szolgáló tábornokának közel fele hagyott hátra emlékiratokat, amelyek közül mindössze ötnek van megbízható kiadása.
A levéltárak raktárai honvédtiszti memoárokat tárolnak, amelyek szintén érdemesek a figyelemre. A társadalomtörténeti vonatkozások sem kerültek súlyuknak megfelelő elemzésre, többek között nem született olyan monográfia, amely feldolgozta volna a nem magyaroknak a szabadságharchoz való viszonyát. Izgalmas terület a magyar katonai emigráció története, mivel ennek a kutatásához turkológus, hispaniológus, illetve amerikanista szakemberekre van szükség.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap