2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az évszázad legkorábbi húsvétját ünnepeljük

2008. március 21. 12:00

A 21. század legkorábbi húsvétját ünneplik 2008-ban; ennek a naptárban mozgó egyházi ünnepnek az időpontja március 22. és április 25. közé eshet.

Húsvétkor a kereszténység Jézus kereszthalálból való feltámadását ünnepli, amelynek időpontját a Krisztus halála utáni néhány évszázadban sok vita övezte. A csillagász szólt arról, hogy Jézus kereszthalála akkor történt, amikor a zsidók pészach ünnepére készültek, ezért ez a két vallási esemény a mai napig közel esik egymáshoz, ugyanakkor a húsvét és a pészach soha nem esik teljesen egybe.

A zsidó vallás szerint Isten parancsolatára ünneplik ebben az időszakban a pészachot, amikor a kivonulásra emlékeznek és míg állt a templom Jeruzsálemben, bizonyos terményekből, így például árpából ilyenkor mutatták be az úgynevezett első áldozatot, mintegy hálaadásként az Egyiptomból történő szabadulásért.

Elmondása szerint Krisztus keresztre feszítése a zsidó naptár szerint Niszan hónap 14. napjára esett, míg feltámadása Niszan 16-án, vasárnap történt. A kereszthalálkor a Biblia is ír arról, hogy nappali sötétség következett be, ami viszont nem lehetett napfogyatkozás, mert az csak újholdkor következhet be, Jézus halála azonban nem ekkor, hanem teleholdkor történt - tette hozzá Hetesi Zsolt.

A mai keresztény ünnepek sorának áttekintésekor sajátos jelenségre figyelhetünk fel - tudhatjuk meg Hahn István Naptári rendszerek és időszámítás című munkájából. Az ünnepek egy része a Nap, más része a Hold járásához igazodik. Ez utóbbiak a mozgó ünnepek, amelyek az év más-más napjára, de a hétnek mindig azonos napjára esnek. Állandó ünnep a karácsony és újév, mozgó ünnep a húsvét, a pünkösd és a többi, hozzájuk igazodó kiemelt nap. Ez a kettősség annak jele, hogy ezek az ünnepek kétféle naptári rendet követő hagyományból táplálkoznak: a karácsony szoláris, a húsvét és a hozzá igazodó napok luniszoláris naptári rendszerből.

December 25-ét csak a 4. század óta tekintették egységesen Jézus születése napjának. A vallástörténeti kutatások már régen kimutatták, hogy ezt a napot, a Nap "újjászületésének", fénye látható növekedésének kezdőnapját Iránban a napisten, Mithrasz, a szíriai Emesában az ottani helyi napisten, az "emesai Héliosz" (Sol) születése napjaként köszöntötték. Ennek az ünnepnek, mivel eredetileg napünnep, szorosan a Nap járásához kell igazodnia, ezért van rögzített helye a naptárunkban.

A húsvét, valamint az azt 50. napon követő pünkösd (Pentékoszté = "ötvenedik nap") viszont a holdnaptárt használó zsidó vallásból ered. Jézust az evangéliumi elbeszélés szerint a Peszach (pászka)-ünnep első napját közvetlenül megelőző pénteki napon feszíttette keresztre Pontius Pilátus, és az ezt (nagypénteket) követő 3. napon, vasárnap történt a feltámadás. A kereszténység első századaiban ezért a húsvétot a zsidó Pészach-ünneppel egyidejűleg tartották, vagyis a tavaszi napéjegyenlőség körüli első újholddal kezdődő Níszán hó 15. napján, amely mindig teliholdra esik.

A zsidó vallástól való fokozatos különválás időszakában a kialakuló egyház saját ünnepének a zsidótól való megkülönböztetésére törekedett; továbbá a napkultusz hatására - amelynek híveit szertartási engedmények árán is meg akarta magának nyerni - a feltámadás ünnepét vasárnapra rögzítette. Különböző megoldási kísérletek után végül az i.sz. 325-ben tartott nicaeai zsinat döntött úgy, hogy húsvét -mint a feltámadás ünnepe - mindig a tavaszi napéj-egyenlőséget követő első holdtölte után következő vasárnapon tartassák.

Ez a nap évről évre könnyen megállapítható: akkor esik a legkorábbra, ha március 21-én van holdtölte, s a következő nap vasárnap (március 22.); legkésőbbre akkor, ha éppen március 20-án volt holdtölte, és a 29 nap múlva következő holdtölte vasárnapra esik: ilyenkor húsvétvasárnap április 25-én lesz. A lehetséges 35 változatot az ún. húsvéttáblák alapján lehet előre kiszámítani. Ilyen táblák, egy 95 éves ciklus alapján, már az 5. század óta készültek. A keresztény egyházak nagy része jelenleg az egykor Alexandriában kidolgozott (s a fentiekben ismertetett számítási módszert és az ennek megfelelő táblázatokat használja; ettől a görög-ortodox (pravoszláv) egyház húsvétszámítása, részben a Gergely-naptár elutasítása miatt eltér; ezért az ortodox húsvét általában néhány nappal megelőzi a többi egyház húsvétünnepét.

Előfordul azonban, hogy későbbre esik: az ortodox egyház ugyanis a március 21-i holdtölte esetén csak a rákövetkező holdtölte utáni vasárnapot tekinti a húsvét napjának - ilyen esetekben húsvétjuk csaknem egy hónappal későbbre esik. 1983-ban pl. a katolikus és protestáns egyház április 3-án, a görög-ortodox pedig április 25-én tartott húsvétot.

A húsvét ünnepétől függ az egyházi ünnepek közül a rákövetkező 50. nap (pünkösd - "a tüzes nyelvek ünnepe"), továbbá a húsvétra következő 5. vasárnap utáni csütörtök (Ascensio Domini - áldozócsütörtök), valamint a pünkösd utáni első vasárnapot ("Trinitatis" -Háromság vasárnapja) követő csütörtök ("Festum cor-poris Christi" - Úrnapja).

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár