Emberi ürülékkel datálták Észak-Amerika benépesítését

2008. április 7. 12:00

Észak-Amerika benépesítése tizennégyezer évvel ezelőtt kezdődött, egy évezreddel korábban, mint a tudósok eddig feltételezték.

Korábban

Húszezer éves kényszerpihenő a Bering-szorosban

Vándorlásról árulkodnak a perui fejtetvek

Gyorsan népesíthették be az amerikai kontinenst

Akár 8000 kilométert is megtettek az ókori polinézek

Az amerikai kontinens benépesítésének időpontja mind a mai napig viták tárgyát képezi. A leginkább elfogadott nézet szerint az első emberek Szibériából érkezhettek az utolsó jégkorszak végén a Bering-szoros helyén lévő földnyelven keresztül, amely egykoron a mai Oroszország és Alaszka területét kötötte össze. A tudósok azt feltételezték, hogy az első `telepesek` az úgynevezett Clovis-kultúra (az új-mexikói Clovis mellett talált leletek alapján) tagjai voltak, akik mintegy 13 ezer évvel ezelőtt érkeztek.

A most vizsgált, megkövesedett emberi fekáliára az Oregon állambeli Eugene-tól 350 kilométerre délkeletre fekvő úgynevezett Paisley-barlangban bukkantak rá. Dennis Jenkins, az Oregoni Egyetem vezető régésze, nemzetközi kutatócsoportot szervezett a megkövesedett ürülék vizsgálatára: két különböző team végezte a kőkorszaki fekália szénizotópos kormeghatározását, a harmadik pedig a DNS-elemzését.

A régész szerint nem egészen világos, hogy kik is voltak ezek az emberek, mivel az oregoni barlangban csupán néhány tárgyat találtak, ami arra enged következtetni, hogy mindössze pár napig tartózkodhattak ott a kőkorszaki vándorok. A leletek között mindössze egy kőeszköz - egy kéziszerszám volt, amelyet feltehetően csontok csiszolására, esetleg szétzúzására alkalmazhattak.

"Nem állíthatjuk azt, hogy ezek az emberek egy meghatározott etnikai csoporthoz tartoztak. A vizsgálatok jelenlegi stádiumában csak az ismeretes, hogy feltehetően Szibériából, vagy Kelet-Ázsiából érkezhettek" - mutatott rá Dennis Jenkins. Bár a vizsgálatok még nem fejeződtek be, a leletekből következtetni lehet a kőkorszaki amerikaiak étrendjére: a barlangban mókuscsontokra, bölényszőrre, halpikkelyre, madaraktól és kutyáktól származó fehérjére, valamint fű- és napraforgó-maradványokra bukkantak.

Eske Willerslev, a Koppenhágai Egyetem őskori genetikai központjának igazgatója a megkövesedett ürülék korát 14300 évesre becsüli. Meggyőződése szerint ez az amerikaiaktól eddig nyert legidősebb DNS-minta.

(Múlt-kor/MTI)