Szifiliszes örömlány a középkori Szegedről
2008. április 28. 10:00
Egy Mátyás király idejéből származó, egyedülálló szegedi lelet bizonyítja, hogy a szifiliszt nem Kolumbusz hurcolta be Amerikából, a fertőző betegség már előtte is létezett (Közép-)Európában.
Korábban
Az ásatáson dolgozó szakemberek a sírok mélysége alapján következtettek arra, hogy a leletek a 15. század közepéről, Mátyás király idejéből valók. A napokban egy észak-írországi és egy debreceni laboratórium is megerősítette, hogy a két szegedi nő 1420 és 1470 között halt meg szifiliszben - mondta el a lapnak Fogas Ottó, a feltárás egyik vezető régésze.
Fotó: Délmagyarország.hu |
Pálfi György elmondta a lapnak, hogy korábban is került elő szifiliszes maradvány Európában, de ebből a korból ez az első közép-európai. A kór koráról még folynak a viták. A szegedi csontokból arra lehet következtetni, hogy a középkori Európában is létezett ez a baktériumfertőzés, Kolumbuszék pedig egy másik - hevesebb - fajtáját hurcolták be.
A vérbajjal sokáig lehetett élni, de ez a fiatal nő gyorsan belehalt; feltehetően fekélyes sebek borították a homlokát, fejét és a szájpadlását. Őrületes fájdalmai lehettek, mélyedések éktelenkedtek a feje tetején és borsónyi lyuk tátongott a szájüregében. Végül nem tudott enni sem - mondta a tanszékvezető, aki Juditnak keresztelte el a koponyát. A bujakórt valószínűleg nem véletlenül kapta el: örömlány lehetett a középkori Szegeden.
A Móra Ferenc Múzeum tulajdonában lévő csontokat az antropológiai tanszék kezeli a várban. A szenzációs felfedezés nyomán a francia paleopatológiai társaság Szegedre hirdette meg jövő évi nemzetközi konferenciáját - tudatta a Délmagyarország.
A szegedi vártemplomban és közvetlen környezetében a régészek rendkívül sok sírt tártak fel, mintegy hétszáz ember maradványait találták meg. Ősz Brigitta, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének doktorandusza már a múlt év októberében jelezte, hogy egyes, az Újvilág felfedezésének korából származó csontokon súlyos szifiliszre utaló nyomokat találtak, de akkor még nem lehetett tudni, hogy a leletek Kolumbusz előttiek vagy utániak-e.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Németország
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól
- Idomítási módszerei is forradalmiak voltak a modern állatkert megálmodójának
- Az űrkutatás alapjait is lerakta „Rakétás Fritz”
- Lassan lendült mozgásba az amerikai hadigépezet az első világháborúban
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel 15:05
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét 14:20
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap