Látogatható a magyar királyok csontkamrája

Korábban

Barokk freskó alatt készülődhetnek a székesfehérvári menyasszonyok

Hatalmas lehet az új székesfehérvári Nemzeti Emlékhely

Tömegsírban 500 év magyar királyai

Szent István halálának 970. és a sírkamra építésének 70. évfordulója alkalmából, katonai tiszteletadással rendezett ünnepségen Balogh Ibolya(Fidesz), a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és Warvasovszky Tihamér (MSZP) polgármester méltatta a hely történelmi jelentőségét, majd Spányi Antal megyéspüspök mondott imát a közös sírba temettek lelki üdvéért.

A Szent István által alapított bazilika területén feltárt csontmaradványokat - királyok, királynék, királyi sarjak, főurak és főpapok földi maradványait 1938-ban temették közös sírba. Azt azonban, hogy a több száz lelet közül melyik lehetett valamelyik koronás uralkodóé, a tudományos kutatás sem tudta bizonyossággal megállapítani.

"De mi fehérváriak hisszük, (...) hogy azoknak a királyoknak a földi maradványai is itt pihennek, akik itt lettek eltemetve Szent Istvántól Szapolyai Jánosig" - mondta Warvasovszky Tihamér polgármester. Hozzáfűzte: nem csak Székesfehérvárnak, hanem a nemzetnek is fontos, hogy a királyok földi maradványait is befogadó "kivételes hely" (...) "törvényben rögzített módon és formában is megkapja méltó rangját, mint Nemzeti Emlékhely".

Az egykori koronázó és temetkező helyen Szent István királytól 1543-ig - Székesfehérvár török kézre kerüléséig - 15 királyunkat - köztük az államalapítót, valamint fiát, Imre herceget, továbbá Könyves Kálmánt, Károly Róbertet, Nagy Lajost és Hunyadi Mátyást - helyezték végső nyugalomra. A királyi sírokat az első fél évezredben számtalanszor feldúlták, megbolygatták, kirabolták, s bár régészgenerációk végeztek kutatásokat az egykori bazilika területén, sértetlen állapotban csak III. Béla és felesége Antiochiai Anna vörös márvány koporsóban nyugvó, földi maradványai kerültek elő 1848-ban, egy véletlen folytán. (A leleteket a budapesti Mátyás templom kriptájában helyezték el 1883-ban.)

A későbbi kutatások során feltárt antropológiai leleteket 1938 augusztusában 85 sírládában az akkor kialakított romkertben, Szent István szarkofágja előtt létesített közös sírboltban helyezték el. A kriptát Shvoy Lajos akkori megyéspüspök szentelte be. A kriptát 1984-ben szakértő bizottság nyitotta fel azzal a céllal, hogy elvégezze a leletek tudományos, antropológiai vizsgálatát, rendezését. Az antropológiai vizsgálatok 2002-ig tartottak.

A területen előkerült földi maradványok 2000. augusztusában a Szent István mauzóleum előtt kialakított, szigetelt, klimatizált sírkamrában találtak végső nyugalomra.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait