Megtalálták a kazárok elveszett fővárosát
2008. szeptember 5. 15:09
Az orosz régészek szerdán jelentették be, hogy Oroszország déli részén megtalálták az Kazár Kaganátus egykori fővárosát, amely áttörés lehet az egykori államalakulat kutatásának történetében.
Dimitrij Vasziljev, az Asztraháni Állami Egyetem kutatója az AFP hírügynökségnek azután nyilatkozott, miután a Kaszpi-tenger északi partján, Szamoszdelka városában befejezték a munkálatokat. Elmondása szerint sikerült megfejteni a kor egyik legfontosabb rejtélyét, azaz hogy miként éltek a kazárok. `Nagyon keveset tudunk a kazárokról, hagyományaikról, temetési rítusaikról és kultúrájukról`.
Hol is volt a Kazár Kaganátus? |
Az arab krónikák a kazárok fővárosát Atil néven említik, ám Vasziljev szerint a szó inkább a Volga folyót jelöli, amely mellett, vagy amelynek torkolatánál a város fekhetett. Atilben több etnikum, így keresztények, zsidók, muszlimok és pogányok egyaránt megfordultak, és békében éltek egymás mellett, illetve gyakorolták vallásukat. A település maradványait eddig nem sikerült megtalálni, és a régészek egész mostanáig úgy gondolták, hogy azokat a Kaszpi-tenger moshatta el.
A Szamoszdelka mellett az elmúlt kilenc évben folytatott munkálatok során csak mostanra sikerült olyan bizonyítékokat találni, amelyek alátámasztják ezt az elméletet. Ilyen felfedezés például egy ókori téglákból épült erőd is, amelyen belül jurtákhoz hasonló lakóépületek maradványai kerültek elő, és az építmény háromszögletű alakja is amellett tanúskodik, hogy ez nem egy közönséges város lehetett.
A térségben folytatott régészeti kutatásokban idén nyáron 10 egyetem régészei mellett 50 diák is részt vett, a munkálatokat a moszkvai Zsidó Egyetem és az Orosz Zsidó Kongresszus finanszírozta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap