Tényleg Kopernikusz sírját találták meg Fromborkban
2008. november 20. 18:42 MTI
Két hajszálból és egy fogból vett DNS-minta a vizsgálatot végző lengyel és svéd tudósok szerint megerősítette, hogy a 2005-ben Lengyelország északi részén, Frombork székesegyházában végzett ásatásokon talált koponya és néhány csont Nikolausz Kopernikusz, a nagy csillagász földi maradványa.
Korábban
A maga idejében forradalminak és veszélyesnek számító 16. századi heliocentrikus (Nap-központú) világkép megalkotója 1473-ban Torunban született. Korszakalkotó munkája, amely kimutatta, hogy a ptolemaioszi modellel ellentétben nem a Föld a Naprendszer központja, hanem a Föld kering a Nap körül, az egyház ellenállása miatt csak halálakor, 1543-ban jelent meg. Bár tudták, hogy Fromborkban halt meg, sírhelye nem volt ismert. 2005-ben azonban a város székesegyházában végzett feltáráson Jerzy Gassowsky antropológus professzor rábukkant a koponyára és néhány csontmaradványra, amelyeket "nagy valószínűséggel" a csillagásznak tulajdonított.
A professzor csütörtökön sajtóértekezleten jelentette be, hogy az időközben elvégzett DNS-vizsgálat igazolta a feltevést. Ehhez egy Kopernikusz által használt könyvben talált két hajszál genetikai anyagát hasonlították össze a csontmaradványokból nyert DNS-sel. A csillagász által életében lapozgatott 1518-as kiadású Calendarium Romanum Magnum a 17. századi lengyel-svéd háborúk idején került svéd tulajdonba, és jelenleg az uppsalai egyetem könyvtárában található. A könyvben 12 hajszálat találtak, kettőből vettek DNS-mintát az összehasonlításhoz. A vizsgálat kiderítette, hogy genomjuk azonos a csontokból vett mintáéval - közölte Marie Allen, az uppsalai egyetem munkatársa.
A felfedezés nagy sikernek számít, mivel a lengyel, a francia és a német kutatók már két évszázada keresik a mai csillagászati világkép megalapozójának sírhelyét. Gassowski professzor elmondta, hogy amikor a fromborki püspök felkérte a kutatás folytatására, maga is kétkedett a siker lehetőségében, hiszen a katedrálisban több száz embert temettek el. Kopernikusz élete végén a székesegyház egyik kanonokja volt, Szent András oltárának őreként szolgált. Gassowski feltételezte, hogy a szent oltárának közelében temették el, ez lehetővé tette a feltárásra kijelölt terület szűkítését.
Tizenhárom ember maradványaira bukkantak, köztük volt egy hetvenéves férfi koponyája és több csontja - márpedig Kopernikusz 70 éves volt, amikor meghalt. A koponyát a varsói rendőrségen restaurálták, hogy virtuális rekonstrukcióval megalkossák a hozzá tartozó arcot. Az eredményt összehasonlították a tudósról fennmaradt képekkel, és sok hasonlóságot találtak - ezeket erősíti meg a DNS-vizsgálat.
Kopernikusz ezután már békében nyugodhat majd - hiszen mára kezdetben erősen vitatott szellemi örökségét is elismerte az utókor. De revolutionibus orbium caelestium című munkája csak halála előtt néhány nappal jelent meg, így ő maga nem is olvashatta el nyomtatásban, 1616-ban pedig V. Pál pápa még olyan írásként ítélte el, amely ellentétes a Szentírással. Ma már az egyház sem vitatja elméletének jelentőségét. Jacek Jezierski, Frombork püspöke csütörtökön bejelentette: "A katedrálisban felépítjük Kopernikusz síremlékét, hogy emlékeztessünk erre a kiváló történelmi személyiségre."
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nőtörténet
- Angyal a pokolban: Andrássy Ilona, a lelkiismeretes ápolónő
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Nyár nélküli évben született Shelley őrült tudósa
- Pilótává válása előtt autók motorját tanulmányozta Steinschneider Lilly
- Még a gyászév letelte előtt házasodott újra Petőfi özvegye, Szendrey Júlia
- Legidősebb gyermekét még uralkodásra is oktatta az utolsó Habsburg királyné
- Bár lovagolni valószínűleg nem tudott, mégis huszár lett Lebstück Máriából
- Cleveland nem akarta, hogy Franklin Roosevelt elnök legyen
- Már fiatal korában kitűnt tehetségével Venczel Vera
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap