Tantervbe kerül a koncentrációs táborok meglátogatása

2009. január 12. 10:52 The Daily Telegraph

Kötelezővé tehetik az iskolai képzésben a német gyerekek számára az egykori koncentrációs táborok felkeresését. A Bajorországban most bevezetésre kerülő, és országos szinten is megfontolás tárgyát képező javaslat elfogadása azzal vált igencsak sürgetővé, hogy egy fiatal nemrég halálra késelte Passau köztudottan náciellenes rendőrfőnökét.

Korábban

Host Seehofer, Bajorország miniszterelnöke szerint „végre ki kell állni a szélsőjobboldali polip, a sokkarú szörny ellen”; éppen ezért korábban minden illetékes minisztériumtól és hivataltól javaslatot várt annak megoldására, hogy mit lehetne tenni a Németország déli részén egyre terjedő neonáci befolyás ellen. A korábban kidolgozott javaslatokból mostanra egységes terv lett, amelynek elemeit a héten mutatják majd be. Joachim Herrmann, bajor belügyminiszter szerint először egy olyan honlapot hoznak létre, ahol mindenki megírhatja majd, hogy milyen rossz tapasztalataik voltak a neonáci szélsőségesekkel. Szerinte ezzel is az a cél, hogy ráébresszék a fiatalokat: ellen lehet állni a szélsőjobb csábításának.

A terv talán leginkább ellentmondásos pontja szerint a diákoknak kötelező lehet egy koncentrációs-, vagy munkatábor felkeresése is, ezen felül pedig látogatásokat, és rendhagyó történelemórákat is szerveznek majd nekik a náci bűnök tanulmányozására létrehozott dokumentációs központokba. A német oktatási rendszerben ezt megtehetik, hiszen a szabályzásokat az adott tartományok alakítják ki. Egyes helyeken már korábban is kötelező volt a haláltáborok felkeresése, ezen felül a holokauszt oktatása is kiemelt helyen szerepel: Észak-Rajna Vesztfáliában a tanárok például az áldozatok szemszögéből próbálják oktatni az egykori történéseket. A németek hivatalosan nagyon komolyan veszik a holokauszt eseményeinek oktatását, ám a megvalósításba sokszor hibák csúsznak. Így a gyerekeknek eddig nagyon könnyű volt kimaradni a táborlátogatásokból, vagy ha el is mentek, ott nem szerveztek számukra szakszerű kirándulásokat.

A mostani bajor tervezet azonban leszámol ezekkel, és minden alkalommal egy-egy holokauszt-túlélő kísérné a csoportokat. Ezen felül a népirtás oktatása sem légüres térben történne, hanem a kortárs antiszemitizmussal és fajgyűlölettel párhuzamba állítva ismertetnék meg az 1930-40-es évek német történelmét. Ez persze egyfajta új értelmezést is jelentene, hiszen ezáltal egyértelmű egyenlőségjelet húznának a náci népirtók és a neonácik közé.

A jövő héten induló nagyszabású akcióban a fiatalokat arra buzdítják majd, hogy merjenek ellenállni a szélsőjobboldalnak, illetve ezzel párhuzamosan a kormányzat is keményen lép fel, és elérhetetlenné tesznek több, Hitlert és a Harmadik Birodalmat népszerűsítő honlapot. Ebben az amerikai hatóságok is segítik őket, hiszen több oldal a jogi kiskapuk kikerülése miatt jelenleg az Egyesült Államokban található szerverekről működik.

Az akcióra a passaui eset miatt kerül sor, ám a város ettől még ugyanúgy veszélyeztetett marad: 1990-es években elsőként egy fiatal amatőr történész, Anna Rosmus mutatta be az ottani mozgalmak történetét. Ebből kiderül, hogy bár az egykori nácik szép lassan kihaltak, azok unokái körében egyre divatosabbak lettek a kirekesztésre felszólító eszmék. A város egyébként akkor a nő ellen fordult, akinek az állandósult ellenszenv, és több merényletkísérlet miatt az Egyesült Államokba kellett menekülnie.

Érdekesség, hogy Angliában német hatásra vezették be, hogy minden iskolába küldtek holokauszt-szakértőket, hogy segítsenek kidolgozni az oktatási terveket, ráadásul az angol kormányzat nemrég 1,5 millió fontot különített el arra, hogy minden iskolából évente két diák Auschwitzba látogathasson.