Nácivadász bírálja Magyarországot
2009. január 20. 08:08 MTI
A politikai akarat hiányával magyarázza a holokauszt bűnöseit üldöző Efraim Zuroff azt, hogy a háborús bűnökkel vádolt Képíró Sándort nem állítják bíróság elé Magyarországon, és ki sem adják azoknak, akik készek lennének őt felelősségre vonni.
A Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának vezetője hétfőn Újvidéken a díszpolgári címének átvételekor mondott beszédében úgy fogalmazott, hogy ma már nem kell félni a holokauszt elfelejtésétől, de egyre bonyolultabbá válik elkövetőinek felelősségre vonása. Ennek elsődleges oka a politikai akarat hiánya; több mint ötven év után is könnyebb megtalálni a bűnösöket és az ellenük szóló bizonyítékokat, mint elérni azt, hogy eljárás induljon ellenük és megbűnhődjenek tetteikért - magyarázta.
Erre az egyik legjobb példa a 67 évvel ezelőtt Újvidéken elkövetett tömeggyilkosság, amelynek egyik résztvevője, Képíró Sándor bevallotta, hogy 1942 januárjának szörnyű napjaiban a városban tartózkodott mint a megszálló magyar erők tisztje. Márpedig mindannyian tudjuk, hogy ők hajtották végre az Újvidéken élő ártatlan zsidók, szerbek és cigányok elleni tömeggyilkosságot - fogalmazott Efraim Zuroff. Hozzátette, hogy Képíró máig bántatlanul él Budapesten, mivel Magyarországon hiányzik a politikai akarat a felelősségre vonására, politikai akarat nélkül pedig nincs igazságszolgáltatás.
Vádlói szerint a 94 éves egykori csendőrtiszt az 1942. január 20. és 23. közti "hideg napok" alatt 42 ember, köztük 11 kiskorú megölésében vett részt közvetlenül, két évvel később pedig aktív részese volt a zsidók német haláltáborokba küldésének. A Jugoszlávia lerohanásában részt vevő, Újvidéket is megszállásuk alatt tartó magyar katonai és csendőri erők 67 éve kétezer embert gyilkoltak meg a Vajdaság fővárosában házaknál tartott razziák során, illetve úgy, hogy belelőtték őket a Duna jegén vágott lékekbe.
Efraim Zuroff tavaly ősszel kapta meg az Újvidék díszpolgára címet, de nem fogadta el rögtön, mondván, hogy egy olyan város adományozza, amelyben emlékművet állítottak egy antiszemita hírében álló politikusnak. Az 1856 és 1922 között élt Jasa Tomic egyik élharcosa volt a Vajdaság Szerbiához csatolásának.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.
