Vörös dobozokkal emlékeznek a berlini fal lebontására

Az emlékévben kiállításokkal, beszélgetésekkel, és szervezett városnézésekkel érzékeltetik majd, hogy milyen hatalmas változásokat hozott az elmúlt két évtized. Húsz esztendővel a történelmi falbontás után, 2009. november 9-én Berlinben ismét lebontják a falat, pontosabban annak hatalmas dominókból épült hasonmását, ami az egész évet átfogó jubileumi ünnepségek záróaktusa lesz, mégpedig a Brandenburgi kapu mentén, ahol évtizedeken keresztül Berlin keleti és nyugati felét hermetikusan elválasztó hírhedt kommunista építmény egy szakasza húzódott. A csütörtökön ismertté vált tervek szerint diákok több mint 1000 óriásdominóból 2,5 kilométer hosszúságban felépítik ismét a "falat", hogy azután legyen mit ledönteni, azaz pontosan két évtizeddel később ismét megtörténhessen a szimbolikus falbontás.

A városban a múlt még meglévő részleteire emlékeztetnek: a Potsdamer Platz közepén egy vörös információs doboz mutatja be a város átváltozásának főbb lépcsőfokait. Az építményben egy interaktív panorámaképen követhetjük nyomon, hogy miként vált a terület az üveg és acél legmodernebb szentélyévé és miként szerezte vissza központi helyét az újra egyesült városban.

A doboz azonban hamarosan útra kel, és az év folyamán a város 15 történelmileg legfontosabb pontját keresi majd fel, miközben pontos helyét mindig egy hatalmas, héliummal megtöltött, 100 méter magasba felengedett, nyílvessző alakú léggömb jelzi majd. A város illetékesei szerint a hasonló látványosságokra azért is szükség van, mert a falból mára szinte semmi sem maradt. A turisták, akik a német múlt ezen darabját keresik, szinte sehol sem lelik a keletet és nyugatot elválasztó építmény nyomait.

A hírhedt berlini fal 1961 augusztusától 1989 novemberéig 155 kilométer hosszúságban választotta el egymástól az egykori Kelet- és Nyugat-Berlint. Lebontását a volt NDK végnapjaiban, 1989. november 9-én este kezdték meg a berliniek. Ezután vette kezdetét a szervezett bontás, amelynek során az építmény minden nyomát szerették volna végleg eltüntetni Berlinből. Az akkor indokolt lépés azonban sokak szerint elkapkodott volt, és érdemes lett volna valamivel többet megőrizni a főváros eme mementójából.

Ma már csak az East Side Gallery és még néhány mementóként megmaradt faldarab - s nem utolsósorban a Checkpoint Charlie melletti múzeum - emlékeztet az akkori hidegháborús és félelmetes betonkerítésre, amely mentén máig is vitatott adatok szerint legkevesebb 192 menekülőt lőttek le a volt keletnémet határőrök.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?