Lincolnt ünneplik az Egyesült Államokban

Kétszáz éve, 1809. február 12-én született Abraham Lincoln, az Egyesült Államok 16. elnöke, aki történetének legsúlyosabb, polgárháborúvá fajult válságában vezette országát, megőrizve annak egységét, véget vetve a rabszolgaságnak. A legendás vezető születésnapját pompás körülmények között tartották meg az amerikai fővárosban.

Az elnöki példakép nyomában

A fővárosban megkoszorúzták a Capitoliummal szemben álló Lincoln-emlékművet. A Potomac folyó partján, a híres központi sétány, a Mall nyugati végét lezáró emlékmű belsejében Lincoln ötszörös életnagyságú ülő szobra látható; az eseményen felolvasták az elnök híres gettysburgi beszédét. Ez az amerikai történelem egyik leghíresebb, egyben legrövidebb, 3 perces szónoklata, amelyet Lincoln a polgárháborúban fordulópontot jelentő gettysburgi csata emlékére mondott a helyi temető fölszentelésekor, 1863-ban.



Koszorúzást rendeztek a washingtoni Ford Színházban is, ahol Lincolnt egy, a déliekkel rokonszenvező színész 1865. április 14-én gyilkolta meg. A színház 18 hónapi felújítás után csütörtökön nyílt meg újra a nagyközönség előtt. A megnyitón idéztek a legendás elnöknek a rabszolgák felszabadításáról szóló emancipációs proklamációjából és több beszédéből.

A Ford Színházban előző este rendezett ünnepségen Barack Obama elnök és a first lady, Michelle Obama is részt vett, olyan hírességek jelentek meg, mint Sidney Poitier színész és George Lucas rendező, akiket életművük elismeréseként Lincoln-emlékéremmel tüntettek ki. "Mindazon dolgok ellenére, amelyek megosztottak bennünket - Észak és Dél, feketék és fehérek - rendíthetetlenül hitt abban, hogy a szívünkben egy nemzet, egy nép vagyunk" - fogalmazott a 47 éves Obama, akinek karrierje nagy nevű elődjéhez hasonlóan az illinois-i törvényhozásból indult, és aki Lincolnhoz hasonlóan kitűnő szónok.



A washingtoni Nemzeti Levéltárban ötnapos kiállítás nyílt, ahol egyebek mellett megtekinthető az emancipációs nyilatkozat eredeti példánya. A kongresszusban is megemlékezést tartottak a nagy elnök 200. születésnapján. A Kongresszusi Könytárban tárlat nyílt, amelyen bemutatják Lincoln több személyes tárgyát, egyebek között azt a bibliát, amelyre a kezét téve letette az elnöki esküt, akárcsak a Lincolnt példaképének tekintő Barack Obama idén január 20-án.

Illinois szövetségi államban, amelynek törvényhozásában Lincoln éveken keresztül dolgozott, több megemlékezést is tartottak. Obama elnök a tervek szerint ellátogat a fővárosba, Springfieldbe, ahol rész vesz egy ünnepi banketten. Obama beszédeiben többször tett utalást Lincolnra, két éve a springfieldi Capitoliumnál tett bejelentést arról, hogy megpályázza az elnökséget. Beiktatási ebédjén a washingtoni kongresszusban ugyanazt a menüt szolgálták fel, amelyet Lincoln beiktatásakor 1861-ben.



A pennsylvaniai Gettysburgben új múzeum nyílt, ahol egyebek között látható az az ágy, amelyben Lincoln a híres beszédének elmondása előtti estén aludt. A 200. évforduló alkalmából négy új egycentest, vagyis Lincoln-pennyt terveztek; az első csütörtökön került forgalomba. Az egycentesek egyik oldalán az elnök profilja, másik oldalán életének egy-egy jelenete látható. Csütörtökön megemlékezéseket tartottak egyebek mellett Los Angelesben, Detroitban, Atlantában, Dallasban és Philadelphiában, és négy új életrajzi könyv is napvilágot látott.

A New York-i Christie's aukciósház árverésre bocsátotta Lincoln egy 1864-es, az újraválasztása után a Fehér Házban mondott beszédének kézzel írott másolatát. Az aukciós ház várakozása szerint a négyoldalas beszéd 3-4 millió dollárért fog elkelni.

Harc a rabszolgaság ellen

Kentucky állam egyik kis farmján született, családja többszöri költözködés után végül Illinois-ban telepedett le. Lincoln volt révész, vasúti munkás, sikertelen szatócs, postamester, miközben óriási erőfeszítéssel képezte magát. 1837-ben megszerezte az ügyvédi oklevelet, s már ekkor ismert volt róla, hogy ellenzi a rabszolgatartás "szent jogát", méghozzá nemcsak elvi és erkölcsi alapon, hanem józan megfontolásból is. Felismerte ugyanis, hogy az amerikai gazdaság fejlődését hátráltatja a nagytömegű ingyenes élőmunka alkalmazása. Hét évet töltött az illinois-i parlamentben, majd 1847-ben bekerült a washingtoni törvényhozásba.



1860-ban ő lett a frissen alakult Republikánus Párt elnökjelöltje, a nyakigláb ügyvéd a kampány során növesztette meg szakállát, hogy méltóságteljesebb benyomást keltsen. Ezért-e vagy sem, de megnyerte a választást, és első republikánusként költözhetett be a Fehér Házba. A rabszolgaságot ellenző Lincoln megválasztása előrevetítette a polgárháború rémét. Néhány déli már a beiktatási ünnepségre tartó vonat ellen merényletet kísérelt meg, de Allan Pinkerton, az első modern nyomozótestület vezetője leleplezte őket. Az új elnököt így 1861. március 4-én beiktatták hivatalába, egy héttel később a déli államok megalakították a Konföderációt, majd április 12-én kitört a polgárháború.

A véres harcok közepette Lincoln sorsdöntő elhatározásra jutott: 1863 első napján, az előző esti ünnepi kézfogásoktól még remegő kézzel aláírta az emancipációról szóló proklamációt, amely mindörökre szabadnak nyilvánította az északiak által elfoglalt déli területeken élő rabszolgákat. (A rabszolgaság teljes eltörlését csak az alkotmány 1865-ben elfogadott 13. kiegészítése mondta ki.) A polgárháborúban már karnyújtásnyira volt az északi győzelem, amikor 1864 végén Lincolnt újraválasztották tisztségében.



Politikai, katonai és erkölcsi győzelmének azonban nem sokáig örülhetett, hiába akart nagylelkű és megbocsátó lenni, a vesztesek mindenáron bosszút akartak állni rajta. 1865. április 14-én este, egy héttel azután, hogy a déliek hadserege megadta magát, a washingtoni Ford színház páholyában rásütötte pisztolyát egy John Wilkes Booth nevű, a déliek ügyével szimpatizáló színész. Az elnök másnap reggel nyolc órakor halt meg, merénylőjét tizenegy nappal később menekülés közben lőtték le.

Lincoln személyét máig hatalmas kultusz övezi, hazájában az erkölcsi értékek megtestesítőjének számít. Minden közvélemény-kutatás a legkiemelkedőbb elnökök közé sorolja, nevét viseli autómárka, anyahajó és tengeralattjáró. Barack Obama, az Egyesült Államok első színes bőrű elnöke is Lincolnt tekinti példaképének. Ő gyébként nem az első Lincoln-megszállott a legmagasabb hivatalt betöltők sorában: Nixon többször is spirituális útmutatást keresett a híres emlékműnél, Teddy Roosevelt egy Lincoln hajából készült gyűrűt viselt, és Franklin Roosevelt a korábban Lincoln meggyilkolásáról írt darabjával Pulitzer-díjat nyert Robert Sherwoodot kérte fel szövegírójának.

Obama azonban az első, aki a formaságokon túllépve, új szinten próbálja feléleszteni a 16. elnök örökségét. Az elemzők persze igencsak megosztottak a kérdésben: vannak, akik szerint mindez már olyan, mintha Lincoln mintegy társelnökséget töltene be Obama mellett, aki nem lesz képes arra, hogy elérje, vagy épp túlszárnyalja egykori elődje érdemeit. A történészek szerint azonban a határozott kitartás meghozza a gyümölcsét, és a Lincoln-kultusz erősítése sokkal több előnnyel, mint hátránnyal járhat a jövőben.



Harold Holzer, Lincoln-kutató szerint a nagyszerű előd felélesztése nyílt politikai célokat szolgált, hiszen a párhuzam, hogy egy kevés politikai tapasztalattal rendelkező jogászból is nagyszerű elnök lehet, hasznosnak bizonyult. Szerinte Obama Lincoln örökségét nem csak továbbvinné, hanem befejezné azt, amit a 16. elnök egykor elkezdett - azaz, hogy fajtól, származástól függetlenül mindenki egyenlő lehetőségeket kapjon.

Mark McKinnon, George W. Bush egykori kampány-tanácsadója szerint az emberek egyszerűen gondolkodnak, és nagyon könnyű volt egy Lincoln-analógiával elhitetni, hogy Obama úgy lesz képes legyőzni a gazdasági válságot, mint ahogy a 16. elnök a polgárháborús országot vezette ki a káoszból. Ez azonban ugyanúgy veszélyeket is rejthet magában, hiszen a két válság nem mérhető egy ugyanolyan skálán. Ráadásul Lincoln esetében mindig, és mindenhol csak a pozitívumokat hangsúlyozzák, így az egykori vezető hibáit mintha mára elfeledték volna, és egy tiszta mártírt varázsoltak a férfiből.

Azt viszont a legtöbben biztosra vélik, hogy analógiák ide, vagy oda, Obamának saját érdemeivel kell bizonyítani, hiszen ha a gazdasági válság marad, vagy rosszabb lesz, akkor növeszthet szakállat, vagy vehet magas kalapot, a helyzet attól sem javul majd meg.