Kiásták egy velencei vámpír maradványait
2009. március 9. 13:55 ANSA
Egy korábban teljesen példa nélküli temetkezést fedeztek fel a régészek Velencében: az egykor élt személy szájába téglát tettek, hogy a vámpírnak hitt nő ne falatozhasson a többi halottból.
Korábban
A Firenzei Egyetem antropológusa, Matteo Borrini elmondása szerint ő és csoportja egy olyan középkori női csontvázat fedezett fel, amelynek szájába téglát tettek. Borrini az amerikai törvényszéki orvosszakértők denveri ülésén tartott beszámolóján mutatta be, hogy a pestisjárvány idején sokan hittek abban: a női vámpírok voltak felelősek a kór terjesztéséért. A kutató szerint ez az elképzelés abból a tünetből születhetett meg, hogy a pestis áldozatainak sokszor vér folyt a szájából.
A közhiedelem szerint a járványban meghaltak mellé temetett „vámpírok” szomszédjaikból táplálkoztak, amíg elég erősek nem lettek ahhoz, hogy kimásszanak a föld alól, és újra megtámadják az élőket. A vámpírok azonosítása a halottak között a sírásók feladata volt, ennek során nagyon gondosan vizsgálták meg a tetemeket, és amelyiket gyanúsnak vélték, annak téglát tettek a szájába. Borrini szerint ezt jelen esetben úgy erőltették bele a nő szájába, hogy annak néhány foga kitörött.
A most talált csontváz Lazzaretto Nuovo szigetén, az 1576-os velencei pestis egyik tömegsírjából került elő. A szigeten egyébként a korábbi járványok tapasztalataiból okulva 1468-ban hozták létre a világ első karanténját. Ez persze nem mindig volt sikeres: amikor 1630-31-ben a fekete halál újra lecsapott, a város 150 ezer lakója közül 50 ezren vesztek oda.
A vámpírok több ezer éve részei az emberiség hitvilágának, a modern figura azonban a 18. századi Balkánról és Kelet-Európából származik. Az állítólagos észlelések a romantika irodalmára is jelentős befolyást gyakoroltak, és többek közt ezekből született meg 1897-ben Bram Stoker Drakula című regénye is.
Peer Moore-Jansen, a Kansasi Egyetem kutatója szerint azonban kicsit nevetséges, hogy Borrini „az első vámpírnak” titulálja a felfedezést, hiszen ő korábban több hasonló temetkezést talált lengyelországi ásatásain. Borrini rögtön pontosított is: ez a legkorábbi olyan sír, ahol régészeti bizonyíték van a gonosz elleni fizikai védekezésre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap