A Stasi állhatott az egykori nyugatnémet diákmozgalom mögött

2009. május 25. 12:25 MTI

Hatalmas hullámokat kavart a ZDF közszolgálati televízió azon információja, amely szerint Stasi-kém volt az a nyugat-berlini rendőr, aki 1967 júniusában Berlin nyugati felében lelőtt egy pacifista diákot.

Korábban

Benno Ohnesorg megölése annak idején az akkori nyugatnémet diákmozgalom kiszélesedéséhez és jelentős radikalizálódásához vezetett. Több vasárnapi kommentár ezek után feltette a kérdést, vajon az 1968-as mozgalom az egykori keletnémet kommunista állambiztonsági hatóság, azaz a Stasi "műve" volt-e.

A ZDF az elmúlt hét végén a Stasi aktáit kezelő szövetségi hivatal újonnan feltárt dokumentumaira hivatkozva arról számolt be, hogy az egykori nyugat-berlini rendőr, a ma 80 év fölött járó és magas állami nyugdíjat élvező Karl-Heinz Kurras már az ötvenes évek közepétől Stasi-ügynök volt, sőt tagja volt az akkori kommunista állampártnak, a Német Szocialista Egységpártnak is, s annak idején ő lőtte le Ohnesorgot, aki a néhai perzsa sah, Reza Pahlevi akkori nyugat-berlini látogatása ellen több ezer diáktársával együtt tiltakozott. A televízió szerint az aktákból Kurras Stasi-ügynöki múltja egyértelmű bizonyítást nyert, arra azonban a dokumentumok nem utaltak, hogy a gyilkosságra is az egykori NDK állambiztonsági szervétől kapott volna konkrét utasítást.

A Kurras-ügy ismét felszította a vitát az egykori Stasi iratait vizsgáló szövetségi hivatal, az úgynevezett Birthler-hatóság tevékenységéről. A berlini Freie Universität - az egykori NDK múltját vizsgáló - kutató csoportjának vezetője elmarasztalta a Marianne Birthler által vezetett hivatalt, a kutatásokat rendszertelennek nevezve. Klaus Schroeder szerint megengedhetetlen, hogy egy ilyen súlyú információra csak teljesen véletlenül derüljön fény. Schroeder mellett hasonlóan vélekedett több más, ugyancsak a volt kommunista állam múltját vizsgáló kutató is, hangoztatva egyebek között a Stasi nyugati tevékenysége hatékonyabb feltárásának szükségességét.

Ezzel egy időben magas rangú politikusok, köztük az ellenzéki Zöldek vezetői további vizsgálatokat követeltek. Sürgették egyebek között annak feltárását, vajon a Stasi akadályozta-e meg annak idején, hogy Kurrast elítéljék. Többen követelték az 1967 június 2-án elkövetett gyilkosság tényleges hátterének feltárását. Meglehetősen tartózkodóan nyilatkozott az ügy kapcsán maga Marianne Birthler, aki tizedik éve áll a szövetségi hatóság élén. Egy interjúban csupán azt hangoztatta: nem kíván spekulációkba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy újabb bírósági eljárást kell-e indítani az annak idején felmentett Kurras ellen.

Ezzel szemben a volt nyugat-berlini rendőr ellen kémkedés gyanújával bírósági eljárást kezdeményezett a konzervatív CDU/CSU - a kommunista önkényuralom áldozataival foglalkozó - illetékes képviselője. Rainer Wagner szerint az egykori keletnémet kommunista utódpártot, a PDS-t magában foglaló Baloldal pártját szintén felelősség terheli Ohnesorg meggyilkolásáért, s a hírhedt szélsőbaloldali Vörös Hadsereg Frakció (RAF) terrorjáért, amelynek kiindulópontja Wagner szerint az 1967 júniusi diákgyilkosság volt.