Rejtélyes tűzeset és egy kalandor tudós élete
2009. március 22. 22:07
Máig tisztázatlan körülmények között éget hamuvá 1986. május 26-án hajnalban a Magyar Mikroelektronikai Vállalat - mutatjuk be a Múlt-kor legújabb adásában, ahol egyben arra is fény derül, hogy ki volt a titokzatos Nopcsa Ferenc.
Máig tisztázatlan körülmények között éget hamuvá 1986. május 26-án hajnalban a Magyar Mikroelektronikai Vállalat. A négy évvel korábban épült üzemben világszínvonalú híradástechnikai és katonai berendezéseket gyártottak, amelyek akkoriban embargósnak számítottak. Bár sokan szabotázsról és szándékos gyújtogatásról beszéltek, ezek a feltételezések a mai napig nem bizonyítottak. Ami viszont tény: a katasztrófa következtében nemcsak az üzem, de a magyar mikroelektronikai gyártás is évtizedekre eltűnt, és azóta sincs a magyarországi egyetemeken félvezető-fizika tanszék. Bár a Lloyd's biztosító 2 milliárd forintnak megfelelő valutát fizetett a vállalat leégéséért, a gyár érdekes módon a mai napig nem épült újjá.
Báró Nopcsa Ferenc, a századforduló nagy kalandora a katonatiszti pályát hagyta félbe, hogy szerelmének, az őslénytannak éljen. Ám a száraz tudományos életet nem neki találták ki: fogta magát, és a bécsi udvar titkosügynökének állt. Miközben megbízásán, az albán törzsek felfegyverzésén dolgozott, mintegy mellékesen négy kötetben az ország néprajzát is megírta. Nem sokkal később már az Albán trónra pályázott. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor eltérített egy repülőgépet, hogy elhagyhassa az országot – később visszatért erdélyi birtokára, majd 1925-től a vagyonát ekkorra már nagyrészt elvesztett báró néhány évre a Földtani Intézet igazgatója lett. A sokszor életveszélyes kalandokat átvészelt férfi életét a sors nem, csak saját maga volt képes kioltani: 1933-ban öngyilkos lett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap