A vérző kukoricásra emlékeznek Hódmezővásárhelyen
90 évvel ezelőtt történt a vidéki Magyarország 20. századi történelmének egyik legszörnyűbb tömeggyilkossága: Hódmezővásárhely határában a román katonák 56 ártatlan polgárt gyilkoltak meg bestiális kegyetlenséggel. Július 24-én, pénteken 10 órától ezért a Kutasi úti emlékműnél (47-es főút, 192-es km) Tőkés László európai parlamenti képviselő tiszteleg az áldozatok emléke előtt. A kivégzettek neveit tartalmazó oklevelet lovas huszárok viszik a városból a tömeggyilkosság helyszínére.
1919 tavaszán és nyarán többször „cserélt gazdát” Hódmezővásárhely: a bolsevik direktórium idején internálták a város húsz, köztiszteletben álló vezetőjét, majd francia és román megszállók érkeztek a városba. Júliusban néhány órára újra magyar kézre került a város, majd ismét visszatértek – az ekkor már bosszúra éhező – megszálló románok. 1919. július 25-én reggel felhozatták a városháza börtönéből a korábban ártatlanul bebörtönzött polgárokat, majd az egymáshoz kötözött emberek egy szakasznyi katona kíséretében elindultak a város határába. A menetet rémülten figyelők közül többeket belöktek a halálmenetbe.
A Hódmezővásárhelytől 6 kilométerre lévő Nagy Dezső-féle tanyánál álltak meg, ahol a román katonák gépfegyvert is használva a tanya pincéjéből felhozott foglyokat csoportba állítva agyonlőtték. A tömeggyilkosság 56 áldozatának közel fele 30 év alatti volt. A kivégzettek túlnyomó többsége szegény sorban élt. A véres holttesteket a tanya mellett temették el – többüket még élve –, exhumálásukra a tömeggyilkosság után bő egy héttel került sor. Ezt követően temethették el a családtagok a város temetőiben a tömeggyilkosság áldozatait.
90 évvel ezelőtt nemcsak a halál aratott a városban, hanem a megszállók kapzsisága sem ismert határt. A román katonák a református gimnáziumban rendezték be főhadiszállásukat és lovakkal közlekedtek a patinás épület folyosóin és lépcsőin. Barbár módon kifosztották és tönkretették a gimnázium híres természettudományi és fizikaszertárát is, valamint elvitték Tornyai János festőművész 230 olajképét és közel félezer rajzát és festményét.
Július 24-én, pénteken 10 órától az 1919-es vásárhelyi tömeggyilkosság áldozatainak emlékművénél Tőkés László európai parlamenti képviselő és dr. Kószó Péter Hódmezővásárhely alpolgármestere emlékezik a meggyilkolt áldozatokra. A kivégzettek neveit tartalmazó oklevelet lovas huszárok viszik a Kutasi úti Román megszállás áldozatainak emlékművéhez. A rendezvényen Benkő László előadásában hangzik el Szilágyi Albert (a legidősebb, 62 éves áldozat) balladája, melyet Kámvás Sándor tanár írt.
