Heinlein István

2009. május 8. 16:01

URL: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=25585

Pozsony 1874. január 19. – Budapest, 1945. február 23.

Pozsonyi illetőségű családjából hozta magával nyelvismeretét, nagy műveltségét. 1897-ben bölcsészdoktori és történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett a budapesti egyetemen. 1905-től az MTA Könyvtárának segédtisztje, 1909-től könyvtártisztje. 1915-től az ókori egyetemes történelem nyilvános rendkívüli tanára, 1918 és 1941 között nyilvános rendes tanára volt. 1931-32-ben dékánként a bölcsészettudományi kart irányította. Egyetemi tanársága jórészt abban a küzdelemben telt el, hogy intézetet hozzanak létre, amelyben biztosíthatja az elhanyagolt ókori történettudomány művelésének utánpótlását. Végül nem sokkal nyugállományba vonulása előtt sor került az Ókori Történeti Intézet megszervezésére.

Tudományos munkásságában főleg a görög és római történelem korai periódusaival foglalkozott, de kiválóan ismerte a hellénizmus, a késő köztársasági kor, és a korai császárkor történetét. Pályáját a görög történet kutatásával kezdte, és csak később fordult érdeklődése a római história problémái felé. Első tanulmányai az athéni tirannisz időszakát vette górcső alá, majd az athéni és a spártai történelem fordulópontjait elemezte a filológiai-kritikai iskola szellemében. Cikkeinek alaposságára jellemző, hogy az akkoriban megindított „Klio” szerkesztői szívesen bocsátották rendelkezésére folyóiratuk hasábjait. Hasonló módszereket alkalmazott a római kort taglaló értekezéseiben. Fáradhatatlanul dolgozott a jogtörténeti kérdések megoldásán. Eredményei közül azonban csak egy jelent meg nyomtatásban, amely Sulla diktatúráját világította meg a római alkotmányjog tükrében. Caesarról tervezett nagy tanulmánya halála miatt nem került kiadásra.

A Magyar Tudományos Akadémia 1927. május 5-én választotta levelező tagjává. Igazgató választmányi tagként részt vett a Magyar Történelmi Társulat irányításában.

Fő művei: A Peisistratidák tyrannisa. Kecskemét, 1897.; Vázlatok a Deinomenidák kultúrpolitikájának történetéhez. Szombathely, 1899.; Zwei Abhandlungen über die Peisistratiden. Szombathely, 1899.; Kritikai jegyzetek Herodotos V. könyvéhez. Egyetemes Philologiai Közlöny, 1907.; A marathoni csatáról. Történeti Szemle, 1912.; Görög történeti problémák. Történeti Szemle, 1913.; Miltiades pere. Történeti Szemle, 1915.; Xerxes hadjáratáról. Történeti Szemle, 1916.; Az archoni állások betöltésére vonatkozó törvény. In: Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére. Szerk.: Szentpétery Imre. Bp., 1917.; Athén és Spárta a Peisistratidák elűzésétől 462-ig. I-II. Történeti Szemle, 1918, 1920.; A néptribunság eredete és betöltése. In: Emlékkönyv gróf Klebelsberg Kuno negyedszázados kulturpolitikai működésének emlékére születésének ötvenedik évfordulóján. Szerk.: Lukinich Imre. Bp., 1925.; Megjegyzések Sulla diktatúrájához a római államrend fejlődése szempontjából. Egyetemes Philologiai Közlöny, 1939.

Róla szóló irodalom: Fischer Endre: Heinlein István. Századok, 1945-1946.; Borzsák István: Heinlein István. Antik Tanulmányok, 1954.