Feltárták a római császárok hatalmas amfiteátrumát
2009. október 1. 15:07 Times Online
Egy hatalmas római amfiteátrumot tártak fel brit régészek Olaszországban: a helyszín jelentőségét az angolszász médiában mostanában megszokott módon rögtön Stonehenge-hez hasonlították.
Korábban
A Southamptoni Egyetem régészei által vezetett kutatócsoport két éves kutatás után egy, a római Pantheonhoz hasonló méretű amfiteátrumot fedezett fel a Fiumicino repülőtérhez közeli ősi kikötő feltárásakor. Bár Portust már a 16. században megtalálták és ott az 1860-as években is folytak kutatások, a mostani tekinthető az első, modern tudományos kutatásnak.
A régészek előbb a tengerparttól 3 kilométerre található hatalmas kikötő maradványait tárták fel, majd a most talált amfiteátrum kapcsán elmondták, hogy azt a császár, vagy egy tehetősebb politikus magáncélokra építtette, és oda legalább 2000 ember férhetett be. Az ásatásokat vezető Simon Key szerint az épület méretei, tervezése, az ahhoz felhasznált anyagok jó minősége egytől egyig a magánhasználatra, sőt a császár tulajdonlására utalnak. Szerinte ott nagyszabású gladiátorküzdelmeket, vagy tengeri csatákat is vívhattak, ám ezekről egyelőre semmit sem tudunk.
Az amfiteátrum külső falánál a régészek egy márványvécét is találtak: a helyiséget egyszerre hárman használhatták. A szakemberek most az ebben talált hulladék- és salakanyagokat elemezve arra keresnek választ, hogy az itt élőknek milyen étrendje lehetett. Emellett nagyon sok olyan tárgy is beleeshetett a vécébe, amely sokat elmondhatott a korról, így ott korábban gyűrűket, és más ékszereket is találtak.
Key igazán ambiciózus: szerinte Portus a világ egyik legfontosabb régészeti helyszíne, és csak Stonehenge-hez, vagy Angkor Vathoz mérhető.
Az ókori Róma eredeti kikötője Ostia volt. Az i.sz. 41 és 54 között uralkodó Claudius császár utasítására építették meg az első portusi kikötőt négy kilométerre északra Ostiától. A létesítmény 69 hektárt foglalt el, a kikötő két nagy mólója messze belenyúlt a tengerbe, köztük volt a mesterséges sziget a világítótoronnyal. Valószínűleg Claudius építtette meg az új utat, a 24 kilométeres Via Portuensist, amely összekötötte Rómát a kikötővel.
103-ban Traianus (aki 98-117 között volt a Római Birodalom császára) egy másik kikötőt építtetett, az előzőnél valamivel beljebb. A kikötő két egysége közötti összeköttetés részben csatornákon, részben a Tiberis (Tevere) egyik ágán, részben pedig tengeri úton valósult meg. Portuson keresztül bonyolódott Róma hajózási forgalmának legjava, így Ostia jelentősége fokozatosan csökkent. Portus a középkorban néptelenedett el a Tiberis jobboldali ágának eliszaposodása miatt, azt a kevés hajóforgalmat pedig, amely még megmaradt, Ostia bonyolította.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap