Vízjeltitkok a levéltárban
2010. április 20. 10:30
A Magyar Országos Levéltár és a Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság az első magyarországi vízjeles papíroklevél kibocsátásának 700. évfordulója alkalmából rendezett, 2010. április 8-án megnyitott kiállítása a nemzet levéltárában őrzött iratok segítségével ad áttekintést az elmúlt századok papír- és vízjelkincséről.
Korábban
Az első magyarországi vízjeles papíroklevelet Gentilis de Monteflorum - más néven Gentile Portino da Montefiori (†Avignon, 1312) római bíboros, pápai legátus bocsátotta ki Károly Róbert pozsonyi királyi udvarában.
Gentilis közép-olaszországi nemesi családból származott. Ferencrendi szerzetesként a pápai palota lektora lett, amikor VIII. Bonifác pápa 1298 decemberében a Hegyi Szent Mártonról elnevezett egyház presbiter-bíborosává nevezte ki. Diplomáciai érzéke korán megmutatkozott és a Szentszék bizalmát is hamarosan elnyerte. Ezért a pápa őt küldte Magyarországra a magyar egyház és állam bonyolult viszonyainak, illetve a magyar trónutódlás körül kialakult helyzetnek a rendbetételére.
1308. május 30-án meg is érkezett Pozsonyba. Kétéves szervezőmunka után, 1310. május 2-án írta meg a döntő levelet papírra – Benedek erdélyi püspöknek a Szent Korona visszaszerzése tárgyában –, ami végül meghozta az eredményt. Ennek hatására Kán László 1310. július 1-jén visszaadta az államalapító koronáját és Károly Róbertet legitim magyar királlyá koronázták augusztus 27-én, immár harmadízben.
Sokáig vízjelnélkülinek tartották a levél papírját, csak 2009-es, alapos filigranológiai vizsgálata derítette ki, hogy mégis tartalmaz vízjelet. A közepes méretű szimbólum-vízjel motívuma álló alakú sárkányt ábrázol. A nagy valószínűséggel az itáliai Fabriano papírmalmában készült papíroklevél döntő hatással volt a magyar történelem további alakulása szempontjából, és 1310-ben megkezdődött Magyarországon is a papír használata.
Magyar uralkodók és fejedelmek papíroklevelei, a Magyar Kamarai Levéltár vízjeles okiratai, 18. századi papír- és vízjelritkaságok, a papírmalmokkal kapcsolatos rendeletek és ügyiratok, jellegzetes 19-20. századi vízjelek gyönyörködtetik a látogatókat. A tárlók egy részében térképek mutatják be a magyarországi megyék és a hiteleshelyek papíroklevél kibocsátásának kezdetét a 14. században, az ekkor működő európai papírmalmokat, majd a 16. századból azokat a településeket, ahonnan papír érkezett Magyarországra. Külön térképen tájékozódhatunk az első hazai papírmalmokról, majd századról századra haladva követhetjük nyomon a papírmalmok, papírgyárak alapítását.
A kiállítás előzetes bejelentkezéssel látogatható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap