Múzeumban a náci terror története

A korábbi, Terror topográfiája című spártai kiállítást a héten megnyíló könyvtár és múzeumi anyag váltja fel, amelynek során bemutatják, hogy a Harmadik Birodalomban miként működtek ezek a szervezetek, illetve ezek emlékét miként dolgozták fel a németek a második világháború után.

A Martin-Gropius-Bau múzeummal átellenben lévő területen egykor nem csak a Gestapo épülete, és annak börtönei, hanem az SS főhadiszállása, és a Birodalmi Biztonsági Főiroda, amely a több ügynöjkég munkáját koordinálta, kaptak helyet. Az itt álló épületeket később lerombolták, és helyük a berlini fal közelsége miatt üresen maradt, egészen mostanáig, amikor egy teljesen új múzeumot építettek a helyszínre.

Az ehhez kapcsolódó tervezés már az 1980-as években megkezdődött, ám akkor a tervezési hibák és a finanszírozási nehézségek lehetetlenné tették a konkrét munkálatok megkezdését. A múzeum és dokumentációs központ végül összesen 37 millió euróba került.

A sima kockára emlékeztető múzeumot Ursula Wims német építésznő tervezte, a beruházás költsége 25 millió euró (csaknem 7 milliárd forint) volt. Az acél- és üvegstruktúra, amely mintegy lebegteti a látogatót az eredeti építmény maradványai fölött, az állandó kiállításnak, a könyvtárnak és egy multimédiás konferenciaközpontnak is otthont ad.

Az új múzeumban magyarázó fotók, pannók, dokumentumok, túlélőkkel készített hangfelvételek és számítógépes szimulációk mutatják majd be, miként zuhant Németország egy törékeny demokráciából a fasiszta diktatúrába, amelyet az állami terrorizmus gépezete tett teljessé. Ezen a helyen állították össze a III. Birodalom ellenségeinek listáit, és itt tervezte meg a hitleri rezsim az európai zsidók megsemmisítését.

A kancellária épületétől egy kőhajításnyira a náci hatalom itt összpontosította a Gestapo, az SS, valamint a rendőrségi és biztonsági erők tevékenységét 1939 és 1945 között koordináló birodalmi biztonsági hivatal vezetőit és irodáikat. Mintegy tizenötezer ember senyvedt ezen a helyen a Gestapo börtönében, ahol a rabokat rendszeresen brutális kihallgatásoknak vetették alá. Sok foglyot öngyilkosságba kergettek kínzóik. Sok más rab számára ez a börtön csak átmeneti állomás volt, mielőtt valamelyik koncentrációs táborba szállították. A múzeum látogatói láthatják a börtön rabjairól előállításuk pillanatában készített fekete-fehér személyazonossági fotókat is.

Berlinben egyre több helyen emlékezhetünk: az új múzeum alig pár lépésre található a 2005-ben megnyílt holokauszt emlékműtől, és a Zsidó Múzeumtól, és útközben át lehet kelni az egykori Checkpoint Charlie-n is.

A múzeum oldala

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”