A japán agresszió áldozataira emlékeztek Kínában

"A győzelem a 20. század kiemelkedő eseménye volt, ami rendkívül fontos jelentőséggel bírt a kínai nemzet, de az általános emberi civilizáció számára is" - hangoztatta Li Csang-csun (Li Changchun), a Kínai Kommunista Párt (KKP) központi bizottsága politikai állandó bizottságának tagja a japánok elleni, 14 éven át tartott háború - Peking délnyugati részében található - hatalmas emlékmúzeumában.

A koszorúzással egybekötött megemlékezésen ott volt a kínai legfelsőbb vezetés mind a kilenc tagja, így a kínai államelnök Hu Csin-tao (Hu Jintao) és a miniszterelnök Ven Csia-pao (Wen Jiabao) is. Jelen voltak még veteránok és külföldiek is, akik segítették az ellenállást.

Az MTI tudósítója időseket és fiatalokat, egyedül érkezett látogatót, és kisebb csoportokat egyaránt látott a múzeumban. Seng Csang (Sehng Zhang) megmutatta nyugdíjas igazolványát és elmondta, hogy apja a japánok elleni háborúban veszett oda. Az, amit a múzeumban látott, lényegében nem volt ismeretlen előtte, de ezen a napon úgy érezte, hogy el kell jönnie. Voltak olyan fiatalok is, akik már jártak korábban itt, de most eljöttek ismét azokkal a társaikkal, akik még nem látták a kiállítást.

Pénteken Kína-szerte a mártírokra, az áldozatokra emlékeztek. Nankingban, ahol több mint 300 ezer embert mészároltak le 1937-ben, a városi emlékműnél koszorúztak, helyeztek el virágokat. Ez alkalomból bemutattak egy új katalógust, amelyben azokról a pilótákról írnak, akik életüket áldozták a japánok elleni háborúban Kínában. Közel 1500 kínai, 2600 amerikai és 240 volt szovjet, valamint két dél-koreai pilóta neve szerepel benne.

A kínai munkaszolgálatosok japánbeli sorsáról összeállított nankingi kiállítást, amit augusztus 15-én nyitottak meg, eddig már majdnem 200 ezren látták. A kiállítás kurátora, Csu Cseng-san (Zhu Chengshan) a Hszinhua hírügynökségnek kiemelte, hogy a kiállítás célja nem csak az ismeretterjesztést szolgálja, hanem a fiatalabb generációknak a béke megbecsülését is tanítja.

A Kína és Japán közti konfliktus 1931-ben kezdődött, míg a totális háború 1937. július 7-én tört ki és egészen 1945. szeptember 2-ig tartott, amikor Japán a Tokió-öbölben a USS Missouri csatahajó fedélzetén, feltétel nélkül kapitulált.

A történelmi feljegyzések, visszaemlékezések, fénykép és filmfelvételek tanúsága szerint a japán katonai akciók több helyütt véres mészárlásokba torkolltak. Jellemzően használtak vegyi és biológiai fegyvereket, élő embereket temettek, kínaiak ezreit fejezték le. A japánok a "felégetni mindent, megölni mindenkit és kifosztani, amit lehet" - jegyében pusztítottak, romboltak és könyörtelenül gyilkolták a civil lakosságot is. A japán légi támadások szinte valamennyi kínai nagyvárost elérték, milliók váltak otthontalanná. Japán egyébként szeptember elsején kezdte meg a II. világháborúban elhagyott vegyi fegyverek megsemmisítését Nanking külvárosában.

A hosszú éveken át húzódó háború kínai részről mintegy 21 millió, japán részről közel kétmillió halottat követelt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Horthy

• A Magyar Nemzeti Levéltárhoz került az egykori kormányzói család hagyatéka
• A kormányzó hitvese: Horthy Miklósné Purgly Magdolna
• Indiai vadászatok és lenyűgöző britek: Horthy Miklós a világ körül
• A köztársaságból kiábrándult Habsburg-pártiak gyűrűjében választották kormányzóvá Horthy Miklóst
• A nemzetmentőtől a nemzetvesztőig: hányféle Horthy-kép létezik?
• Kard nélkül, a kultúra erejével harcolt Magyarország felvirágoztatásáért Klebelsberg Kunó