Sztálin utasítására követték el a katyni mészárlást

A dokumentum rámutat: a sokévi titkosság után nyilvánosságra került dokumentumok nemcsak a szörnyű tragédia mértékét tárják fel, hanem azt is tanúsítják, hogy a bűncselekményt Sztálin és más szovjet vezetők egyenes utasítására hajtották végre.

A képviselők emlékeztettek rá, hogy a hivatalos szovjet propaganda a nácikra hárította a felelősséget a történtekért, és ez hosszú éveken át vita tárgya volt a szovjet társadalomban, a lengyel népben pedig haragot, sértettséget és bizalmatlanságot keltett. Csak a kilencvenes évek elején, az új Oroszország ismerte el, hogy a lengyel állampolgárok tömeges legyilkolása a Szovjetunió területén az orosz állampolgárokat is tízezrével megsemmisítő totalitárius állam önkényének következménye volt.

A duma mély részvétét fejezi ki a nyilatkozatban az áldozatok hozzátartozóinak, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentumok jelentős része még mindig titkos archívumokban van, és sürgeti ezek nyilvánosságra hozását. Megállapította: "Mi, az állami duma képviselői határozottan elítéljük az emberek jogait és életét semmibe vevő rezsimet, baráti kezet nyújtunk a lengyel népnek, és reményünket fejezzük ki, hogy a demokratikus értékek alapján fejlődő országaink közötti kapcsolatokban új szakasz kezdődik."

Konsztantyin Koszacsov, a duma külügyi bizottságának elnöke az indítványt előterjesztve hangsúlyozta, hogy elfogadása nemcsak a lengyel népnek, hanem elsősorban Oroszországnak fontos. Igen határozottan ellenezte a nyilatkozatnak még a napirendre tűzését is a Gennagyij Zjuganov vezette kommunista párt, amely a második legnagyobb frakcióval van jelen a dumában. Egy kommunista képviselő a frakciója nevében azt hangoztatta, hogy a dokumentum tervezete hamisított dokumentumokon alapul, s hogy Joseph Goebbels, Hitler propagandaminisztere már 1940 októberében szólt arról, hogy húszezer lengyel tisztet mészároltak le Katyn mellett, s azt állította, hogy ezt a szovjet titkosrendőrség, az NKVD követte el. A kommunisták módosító indítványokat is előterjesztettek, de a duma sorra leszavazta azokat.

1940 tavaszán a Szovjetunió nyugati területein, Katynban és másutt legkevesebb mintegy 22 ezer lengyel foglyot gyilkoltak le. Az orosz vezetés már számos esetben elítélte a sztálini rezsimet, s különösen Dmitrij Medvegyev elnök foglalkozott sokat a kérdéssel.

Mihail Fedotov, a civil társadalom és az emberi jogok fejlesztésével foglalkozó államfői tanácsadó testület elnöke bejelentette: Oroszország arra készül, hogy megbélyegezze a totalitárius rezsimet és benne külön az NKVD szerepét. Nem Sztálin felett szándékoznak azonban ítélkezni, hanem a rezsimet, s benne az NKVD szerepét fogják értékelni, és erről is szó lesz az államfő és a testület januári találkozóján.

Fontos jelzésnek és áttörésnek tartják Varsóban azt, hogy az orosz parlament alsóháza pénteken nyilatkozatot fogadott el a katyni (katinyi) mészárlásról, elismerve, hogy a tömeggyilkosságot Sztálin és más szovjet vezetők egyenes utasítására követték el.

Grzegorz Schetyna, a lengyel parlament alsóházának, a szejmnek az elnöke úgy fogalmazott, hogy "ez egy jó lépés és fontos jelzés" Dmitrij Medvegyev orosz elnök december 6-i lengyelországi látogatása előtt. A házelnök szerint a nyilatkozat elfogadása után az orosz elnök varsói látogatása jobb légkörben fog lezajlani. Andrzej Halicki, a szejm külügyi bizottságának elnöke áttörésnek nevezte a duma nyilatkozatát. "Örülök annak, hogy egy ilyesfajta megbékélési folyamat és igazságkeresés zajlik (a két ország között)" - mondta Halicki, aki szerint a nyilatkozat az első olyan cselekedet, amely azt bizonyítja, hogy az orosz-lengyel kapcsolatok és tárgyalások őszinték.

Jaroslaw Kaczynski, az ellenzéki konzervatív Jog és Igazságosság párt elnöke közölte, hogy ő továbbra is azt szeretné, ha Oroszország bocsánatot kérne, és kártérítést ajánlana fel a hetven évvel ezelőtt történtekért.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták