Múmia lábfején találták a világ legrégibb ismert protézisét
2011. február 15. 16:21 MTI
Az egyiptomi múmia lábfejéhez csatolt mesterséges "nagyujj" a világ legrégebbi ismert protézise - jelentették be brit kutatók, akik vizsgálataikról a Lancet legújabb számában közöltek tanulmányt.
Korábban
A bőrből és fából készült segédeszközt még 2000-ben fedezték fel a thébai nekropoliszban, egy magas rangú egyiptomi pap lányának sírkamrájában, aki jobb lábának nagyujját valószínűleg cukorbaj következtében fellépő üszkösödés miatt veszítette el. Tabaketenmut valamikor i.e. 950 és i.e. 710 között élhetett, a protézis ily módon több száz évvel idősebb, mint a római kori, bronzból és fából készített műláb, amely Capuában került napvilágra.
Jacqueline Finch, a Manchesteri Egyetem kutatója vizsgálta meg a segédeszközt, amelyet a kairói Egyiptomi Múzeumban őriznek, valamint egy másik, papírmaséból, alabástromból és állati enyvből készült óegyiptomi "lábujjat", amelynek a British Múzeum ad otthont. A nagy lábujjakra nehezedik a testsúly 40 százaléka, és szerepük van az előrehaladásban is. Így a vizsgálatok azt voltak hivatottak kideríteni, hogy ténylegesen protézisekről van-e szó, amelyek segítették az érintettek járását, vagy csupán a túlvilági lét tartozékáról.
A tesztelést két önkéntes segítségével végezték, akiknek szintén hiányzott a jobb lábuk nagyujja. Jacqueline Finch elkészítette a kétféle protézis másolatát, és az önkéntesek, akik óegyiptomi "hasonmás" szandálokat viseltek, kipróbálhatták mind a két segédeszközt. Mind a két protézist megfelelőnek tartották, kiemelve, hogy a kairói múzeumban őrzött kifejezetten kényelmes volt.
"Bárki készítette is Tabaketenmut számára a protézist, nagyfokú anatómiai ismeretekről tett tanúbizonyságot" - hangsúlyozta Jacqueline Finch, hozzátéve, hogy az ókori protéziskészítők munka közben folyamatosan konzultálhattak pácienseikkel.
The ancient origins of prosthetic medicine
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.