A magyarok mégis részt vesznek a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport újraavatásán

"A mindkét fél számára megfelelő időpontról történt többszöri egyeztetés eredményeként Réthelyi Miklós a román fél által javasolt április 2-3-ai hétvégén tud eleget tenni a felkérésnek. Erről a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a héten levélben értesítette román Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériumot" - áll a közleményben.

A Kolozsvár főterén álló, Fadrusz János által alkotott, 1902-ben leleplezett szoborcsoport restaurálásának költségeit korábbi közlés szerint fele-fele részben a román és a magyar állam fizette. Az alkotást a tervek szerint tavaly nyáron avatták volna újra, a felújítás eredeti határideje 2010. július 22. volt. A határidőt előbb november 27-ére módosították, majd Kelemen Hunor román művelődési és műemlékvédelmi miniszter tavaly november közepén bejelentette, hogy az újraavatás időpontja tovább csúszik.

Korábban Kelemen Hunor két időpontot is javasolt Fadrusz János alkotásának újraavatására: január 22-ére, a magyar kultúra napjára vagy február 23-ára, Mátyás király születésnapjára időzítette volna a szobor átadását. Az első időpontot a magyar fél elutasította. A másik időpontról Szőcs Géza magyar kulturális államtitkár a Szabadság című napilapnak azt nyilatkozta: szerinte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kongresszusa utáni időpontra kellene halasztani a szoborcsoport újraavatását. (Az RMDSZ kongresszusa február 26-27-én ülésezik Nagyváradon.)

A magyar kulturális államtitkár az Új Magyar Szó (ÚMSZ) című lapnak korábban azt mondta: nem szeretnék, ha a szövetségi elnöki tisztséget megpályázó Kelemen Hunor a kongresszus előtt kampánycélokra használná a kolozsvári szoboravatást. Szőcs ehelyett február 27-ét vagy március 14-ét tartotta volna alkalmas időpontnak.

A bukaresti művelődési miniszter sajtóreferense, Debreczeni Hajnal a lappal azt közölte: a bukaresti minisztérium nem érti Budapest "akadékoskodásait". Hozzáfűzte: a Szőcs által említett két dátum egyike sem merült fel az egyeztetéseken, azonban a február 27-i dátum nem megfelelő a romániai tárcának. E napon tartják az RMDSZ kongresszusát, így Kelemen Hunor nem tudna jelen lenni a kolozsvári szoboravatón - mondta a sajtós, aki tolmácsolta a miniszternek azt az álláspontját is, hogy a március 14-i dátum túl kései időpont lenne.

Debreczeni Hajnal tájékoztatása szerint nem értik azt az összefüggést, amit Szőcs Géza próbál megteremteni a szoboravató és az RMDSZ kongresszusa között. "A szobor átadásában három fél érintett: a kolozsvári önkormányzat és a román, illetve a magyar kulturális tárca" - közölte Kelemen Hunor sajtóreferense.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"