A németek "találták fel" a modern homoszexualitást
2011. március 4. 08:18
A homoszexualitásról alkotott modern felfogásunk és a legkorábbi meleg polgárjogi mozgalom is a 19. századi Németországban alakult ki – állítja egy történész.
Korábban
Robert Beachy, a Goucher College kutatója szerint – bármennyire is ironikusan hangzik – a másságról vallott felfogás egy szodómia-ellenes törvénykezéssel kezdődött. Amikor 1871-ben Németország egyesült, s kiadták a Birodalmi Büntetőtörvénykönyvet, az egyik paragrafus kimondta a férfi által elkövetett szexuális büntetés tilalmát. Ennek következtében megkezdődtek a találgatások arra vonatkozóan, hogy milyen tevékenységek esnek a törvény hatálya alá, a közvéleményt pedig egyre jobban érdekelni kezdte az azonos neműek közötti szexuális érintkezés, s általában maga a szexualitás.
„A törvény egy olyan kontextust teremtett, amely élénkítőleg hatott a világ legkiterjedtebb homoszexuális tudományának evolúciójára” – írja Beachy. Ebből a tudományból a homoszexualitás fontos elemei emelkedtek ki, köztük az „azonos neműek közötti vonzódás megértése, mint az egyén alapvető biológiai vagy pszichológiai alkotóeleme”. A német doktorok korán, már az ötvenes években hatástanulmányokat írtak, ezért ők tekinthetők az újfajta gondolkodásmód úttörőinek.
Richard von Krafft-Ebing pszichiáter 1886-ban jelentette meg a nagy hatású Psychopathia Sexualis című művét; a kutató a szodómia-ellenes törvény egyik leghangosabb kritikusává vált, könyvében például így értekezik a kérdésről: „a homoszexualitást nem lehet fizikai romlottságnak, vagy betegségnek tekinteni”. A német sajtó később fokozatosan átvette ezeket gondolatokat, hasonlóan a tudományos irodalomhoz és az enciklopédiákhoz – magyarázza Beachy, akinek A homoszexualitás német feltalálása című dolgozata a The Journal of Modern History című folyóiratban jelent meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap