Kolonializmus, dekolonizáció, posztkolonializmus. A különböző formájú függőségi, alá- és mellérendeltségi viszonyokon alapuló, hivatalosan már egy ideje nem `brit`, de korábbi brit gyarmatokat és domíniumokat magában foglaló nemzetközösség fél évezredes történeti örökségét bemutató múzeum és dokumentációs központ nyílt.
Befejezetlen múlt
Bristolban a Temple Meads épülete ad otthont a nemrég megnyílt Brit Birodalmi és Nemzetközösségi Múzeumnak, melyet a legnagyobb brit szavazáson másodikként végzett Isambard Kingdom Brunel brit mérnök 1841-ben a világ első vasútállomásának tervezett. Bristol vezető kereskedelmi központként a fél ezredéves kolonizáció történetének amúgy is meghatározó helyszíne: innen indult John Cabot 1497-ben New Foundland felé, melyet akkor még Ázsia részének tekintettek.
Az állandó kiállítás több mint 20 tematikus galériából áll, s időben három korszakra bontva mutatja be a nemzetközösségi hagyomány különböző rétegeit: a korai brit birodalom története (1500-1790), a Birodalom fénykora (1790-1914) illetve a birodalom széthullása és a Nemzetközösség kialakítása (1914-2002) jelentik a fő egységeket.
A nemzetközösség fél évezredes történeti öröksége eléggé összetett. A kiállítás szándéka szerint nemcsak a hajózási, katonai, és technológiai sikerek tárháza kíván lenni, hanem a brit kolonializmus gonosztetteit, a rasszizmus, a gazdasági kizsákmányolás, a kulturális imperializmus és a rabszolgaság tényeit is bemutatja:
a huszadik század elején a világ területének negyedét elfoglaló brit birodalomban élt a világ népességének negyede
Anglia még ma is 14 a brit szigeteken kívüli területtel rendelkezik: a kis szigeteken összesen több mint kétmillió lakos él;
ma 54 ország tagja a Nemzetközösségnek, fele részben fejlődő országok;
a 18. század végén 5-10 ezer fős fekete közösség élt Angliában;
India 1930-ban 338 millió lakosát kevesebb, mint 154 ezer brit adminisztrátor, civil és katona irányította;
több mint öt és fél millió nem brit(indiai, kanadai, nyugat indiai, afrikai, ausztrál) katona harcolt az angolok oldalán a második világháborúban;
minden második évben találkoznak a nemzetközösség országainak vezetői;
1990-ben az ausztrálok 45, a kanadaiak 40 és a fehér amerikaiak 30 százaléka vallotta magát brit eredetűnek.
